Miért lehet fémekből lemezeket vagy vékony drótot készíteni? A kálium (K) úszik a vízen, miközben hevesen reagál vele. Mekkora lehet a sűrűsége? Miért nem tiszta vasból építjük a hidakat? Miért előnyösebb az acél?

A jól megmunkálható fémek (pl. vas, réz, alumínium) laponközéppontos kockarácsban kristályosodnak, ez a kristályszerkezet teszi lehetővé a jó megmunkálhatóságot így a jó nyújthatóságot, formálhatóságot. Kivéve a vas az térben középpontos kockarácsban kristályosodik de vörösizzáskor átalakul lapon középpontos kockaráccsá.

Drótot azért lehet készíteni fémekből mert a fémes kötés - ami a pozitív töltésű fématomtörzsek és delokalizált elektronok közötti vonzerő - ezt lehetővé teszi, hiszen a delokalizált elektronok miatt a fémek vezetők (az áram nem más mint töltéssel rendelkező részecskék - jelen esetben elektronok - egy irányba történő áramlása.

A kálium (és a nátrium is) úszik a víz felszínén hiszen sűrűségük kisebb a vízénél (tehát kisebb mint 1 g/cm3).

A tiszta vas (gyakorlatilag nyersvas) nem rendelkezik olyan jó tulajdonsággal mint a belőle készíthető acél. Rideg, törékeny ezért nem alkalmazzák. A tiszta vas kb. 3-4 tömeg% szenet tartalmaz ez okozza a ridegséget. Ezen kívül a vas felületén nedves levegő hatására korrózió indul meg, egy lyukacsos szerkezetű vas-oxid-hidroxid réteg keletkezik ez a rozsda. Idővel a vas egésze rozsdásodik majd kilyukad.

A nyesvas széntartalmát kiégetik (pl. forró levegővel), 1,7 tömeg% alá lecsökkentik, így keletkezik az acél. Az így nyert acélt se rendelkezik megfelelő tulajdonságokkal. Először eddzik (magas hőmérsékletre hevítik majd hirtelen lehűtik), eddzéssel rideg, törékeny acél készíthető. A következő lépésben megeresztik az acélt: felmelegítik majd lassan hűtik, így szívós acél nyerhető. Ha kell akkor ötvözik is az acélt (pl. krómmal, nikkellel).