Valaki segítene? Fizikából TZD-t írunk és nem tudok semmit, mivel beteg voltam. A feladatok lent.
1.A barométer mutatója szerint a szobánkban a légnyomás éppen 100.000Pa.
a.)Számítsd ki hogy ennek következtében mekkora erő hat az 1 m2 felületű asztallapra!
b.)Miért nem hajlik meg mégsem az asztal lapja?
2.Egy kísérlet során vízbe merítettünk egy vasgolyót. a víz sűrűsége=1000kg/m3, a vas sűrűsége=7800kg/m3, térfogat=12cm3
a.)Számítsd ki a golyó tömegét!
b.)Számítsd ki, mekkora felhajtóerő hatott a vízbe merített vasgolyóra!
c.)A golyót erőmérőre akasztjuk. Hány newton erőt olvashatunk le az erőmérőről, ha a golyó a levegőben van?
d.)Hány newton erőt mutat ar erőmérő akkor, ha a golyót teljesen vízbe merítjük? Miért?
3.Azonos tömegű vas- és alumínium golyót teljesen vízbe merítünk. hogy viszonyul egymáshoz a két testre ható felhajtóerő? Miért?
válasza:A nyomás azt jelenti, hogy mekkora erő hat 1 m²-re.
100000 Pa = 100000 N/m²
a) Az asztal éppen 1 m², arra egyszerűen kijön az erő a fenti definícióból.
Ha nem 1m² lenne, akkor be kell szorozni a felülettel a nyomást, hisz minél nagyobb a felület, annál nagyobb lesz az erő.
b) A légnyomás nem csak felülről hat, hanem alulról is, és a kettő kiegyenlíti egymást.
2.
A sűrűség az 1 m³-nyi anyag tömege. Ha V a térfogata, akkor át kell számolni a térfogatot m³-be és beszorozni ezzel a sűrűséget, úgy kapjuk meg a tömeget.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy mondjuk a 7800 kg/m³ ugyanannyi, mint a 7800 g/dm³, hiszen 1 m³ éppen 1000 dm³. Ez azért érdekes, mert m³-ben számolva sokszor nagyon pici számokkal kellene számolni, a dm³ sokszor szimpatikusabb lesz.
Most még a dm³ is sok, a köbcenti sokkal kisebb, de azzal már nem ilyen sima az átváltás. Mivel 1 dm³ = 1000 cm³, ezért 7800 g/dm³ = 7,8 g/cm³ (vagyis a számérték ezredrésze)
a) Ezek után 12 cm³ térfogatú golyó tömegéhez 12-vel kell szorozni az 1 cm³-nyi anyag tömegét.
b) Felhajtóerő: A kiszorított folyadék súlya.
"Kiszorított" azt jelenti, hogy ugyanakkora a víz térfogata, mint a golyóé.
Vagyis most 12 cm³ vízről van szó.
A víz sűrűsége 1000 kg/m³, ami 1000 g/dm³, ami 1 g/cm³. Ezt számold végig, szóval ne csak fogadd el, mert én írtam, hanem értsd meg.
A kiszorított víz tömege tehát 12cm³ · 1 g/cm³ = 12g.
A súlya F=m·g-vel számolható, de ehhez a tömege kg-ba érdemes átváltani! 12g = 0,012kg.
Ha g=10 m/s², akkor F=0,12 N a felhajtóerő.
c) A golyó súlya kell. A tömegét már tudjuk, azt át kell számolni kg-ba és megszorozni 10-zel (vagy 9,81-gyel, ha inkább azt szereti a tanárotok).
d) Ha a vízben van a golyó, akkor a felhajtóerő felfelé hat rá, csökkenti a súlyát. Amit a c)-nél kiszámoltál, abból le kell vonni, amit a b)-nél számoltál.
3.
Azonos a tömeg. Az alumínium kisebb sűrűségű anyag, mint a vas, tehát úgy tud csak azonos lenni a tömeg, ha az alumínium golyó nagyobb térfogatú.
Akkor viszont a kiszorított víz súlya is nagyobb lesz, ezért a felhajtóerő is nagyobb az alumíniumnál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!