Hogyan kell csinálni egy ballada verselemzését?

Arany János balladái

1) A ballada műfaji jellemzői:

• Verses kisepikai alkotás

• Cselekményének lényege valamilyen tragikus esemény, lelkiismereti, erkölcsi konfliktus

• Jellemzője a balladai homály: az író elhallgatja a cselekmény egyes mozzanatait, a hiány pótlását az olvasóra bízza

2) A romantika kedvelt műfaja: műfaji összetettség

• Epikus mű (történetet beszél el)

• Drámai elemek (az elbeszélő részeket kiegészítő párbeszédek)

3) Arany János vonzalma a műfajhoz: lélekállapotok, lelki folyamatok árnyalt, hiteles ábrázolása (Más epikus műveiben is! Pl. Toldi-trilógia, Buda halála, A nagyidai cigányok stb.)

4) Arany mintái: skót és székely népi balladák

5) Balladatípusai:

a) Szerkezeti felépítésük szerint:

• Egyszólamú, lineáris szerkezetű balladák, pl. A walesi bárdok, Zács Klára, Tetemrehívás stb.

• Egyszólamú, körkörös szerkezetű balladák, pl. Ágnes asszony, Híd-avatás stb.

• Többszólamú, előrehaladó szerkezetű balladák, pl. V. László, Szondi két apródja stb.

b) Témájuk szerint:

• Népi hiedelemre épülő, köznapi témát feldolgozó balladák, pl. Ágnes asszony, Tetemrehívás, Vörös Rébék, Tengerihántás, Híd-avatás stb.

• Történelmi témájú balladák, pl. A walesi bárdok, V. László, Szondi két apródja, Mátyás anyja stb.

c) A ballada keletkezésének időrendje szerint:

• Nagykőrösi balladák (1850-es évek), pl. Az egri leány, Zács Klára, A walesi bárdok, Szondi két apródja, Ágnes asszony stb.

• Öregkori balladák (1890-es évek), pl. Híd-avatás, tetemrehívás, Vörös Rébék stb.

6) A walesi bárdok

a) A keletkezés ideje és körülményei: 1857, a Magyarországra érkező uralkodópár köszöntése

b) Balladatípusok szerinti besorolása:

• Egyszólamú, lineáris szerkezetű

• Nagykőrösi

• Történelmi témájú

c) Témája:

• a zsarnok angol uralkodó látogatása a leigázott walesi tartományban

• az üdvözlésre felszólított bárdok (énekesek) hősies ellenállása és máglyahalála

d) A mű hangulati jellemzői:

• Változatos hangnem, a beszélőn kívül a szereplők mindegyikének egyéni hangvétele és magatartása

 Az angol uralkodó („Ti urak! …Ti velsz ebek!”)

 Kísérete („Felség, valóban koronád legszebb gyémántja Velsz”)

 A walesi urak („Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik…”)

 A bárdok („Te tetted ezt, király!” – Neved ki diccsel ejtené, nem él oly velszi bárd”)

• A feszültség egyenletes növekedése, a feszültségkeltés eszközei:

 Ismétlések, variációs ismétlések („Edward király, angol király…” „ti velsz ebek …ti hitvágy ebek” „Vadat és halat, s mi jó falat …”)

 Egész versszakok megismétlése kis változtatással, fokozásos ismétlések („vágtat….léptet”,)

 A balladai homály, a kihagyások miatti szaggatott előadásmód

 A három bárd énekének fokozati eltérései

 A csend és a zajok ellentétei mint lelkiállapotokat tükröző motívumok

 Az uralkodó lelkiállapotának kifejezése a belső zaj és a külvilág csendje ellentétével

 A tempó gyorsulása („De vakmerőn s hivatlanul előáll harmadik…”),

 A befejező sorok ünnepélyessége

e) A mű legfontosabb mondandója: „De egy se bírta mondani, hogy éljen Eduárd.-„