Holnapra verset kell írnom Petőfiről, de sehogy sem megy. Megírnátok nekem? Azzal is előrébb lennék, ha, ha csak két sort írnátok, amik rímelnek egymással.

Petőfi oly ronda,

mint a sivár alföld,

tejserkentőt vásárol,

a lactinatal.hu-ról

Fiatalon halt meg,

sírját nem ismerjük,

ránk hagyott sok verset,

ezekből is egyet

az anyjához szólót

én nagyon kedvelek.

Füstbe ment a terve,

hogy köszöntse anyját?

Messzi útra kelve,

majd hazaérkezve,

Duna- menti házba

szülei lakába.

Sok szenvedést látott,

volt színész, katona,

éhezett és fázott,

szabadságra vágyott.

Hazáját szerette,

meg is halt érette.

Írtam pár sort, a lényeg szerintem, hogy nem száraz, életrajzi adatokat kell sorolni a versben, inkább érzéseket, gondolatokat, amelyek esetleg egy-egy verésre emlékeztetnek, az emberre, a költőre.

Írtam neked egy Petőfi verset cimet adjál neki te már ha megfelel!

Kiskőrösnek ily szülötte

Még sosem volt ő előtte

Bár bölcsőjét Félegyháza

Óvta védte felvigyázta

Ifjuként is öntörvényű

Éles eszű forró vérű

Egyszer a hév elragadta

Apja ezért megtagadta

Egy tanártol sem volt nyugta

Tüzes vére az hajtotta

Forrongott már eszméjében

Felnőtt volt ő gyermek létben

Nagy Jókaink róla mondta

Messze zengett éles hangja

Bár néha egy szörnyeteg volt

Itt él velünk így is hogy holt

Hogy ha bárki megsértette

Megalázta megvetette

Párbajozni invitálta

Saját éltét nem sajnálva

Harag villant fel szemében

Mint holdfény a kardpengéken

Párbaj napnak kék hajnalán

Egyik félnek végső napján

Írt és harcolt szép hazáért

Ölni vágyott árulásért

Nép fia volt életében

Remény a holt reménységben

Első szóra ment csatába

Ez csatából hős halálba

Segesvár a temetője

Örök relytély szemfedője

Ez a vers remélem tudod használni!

Jenei Debrecenből