Leírná nekem valaki nagyon részletesen II. Rákóczi Ferenc életét?

Nekem van kétkötetes Rákóczi életrajzom begépeljem? Kb 2000 oldal képekkel, térképekkel. Elég tömör és részletes egyszerre?

Könyvtárról és olvasásról nem hallottál még? Péntekig van pontosan egy heted és teljes hétvégéd. Kihagyod most a bulit.

Akkor én is önző vagyok, hogy nem akarom begépelni a füzetemet? :O:O Húha. Mik vannak!

Nyuszika (figyeljé', olvassá', tanúújá'): Te jársz oda suliba, ahova jársz. Te jelentkeztél versenyre, még csak nem is kényszeríthettek oda. Te VÁLLALTAD EL, csináld meg te.

Rendkívül szánalmasan hangzik, mikor valaki megindokolja, hogy mért itt akarja, hogy valaki egy órát töltsön azzal, hogy megcsinálja AZT, AMI A TE FELADATOD. Most ne magyarázd azt nekem is, hogy egy bazi nagy könyvet olvasol. Mert a bazi nagy könyvön kívül, ha másra is szükséged van, az is a te feladatod.

Még valami: Attól, hogy valaki eljár bulizni, kikapcsolódni, még nem biztos, hogy rossz és/vagy lusta ember. Mert valahogy ezt írtad, és ez így nem igaz.

B.zki.

Egy heted van, mit rinyálsz. Ha kitűnő tanuló vagy, akkor igazán nem esik nehezedre a tanulás, vedd fel szépen a szemüveged, és legyél továbbra is kitűnő. Továbbra is menni, fog, ha eddig már sikerült.

És megint még valami: Amit kérsz, az valahol már le van írva. Szerinted nem idióta dolog elvárni az emberektől, hogy ami már amúgy is le van írva, és neked csak el kéne olvasnod, azt te újra le akarod íratni valakivel ide, csak mert te lusta vagy kikeresni könyvtárban, fellapozni több könyvet?

ANYÁÁÁÁDAT! Felidegeltél. Kis okostojás szarcsimbók.

Na nyuszika olvassá:) Imé segítek

Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.[2]

Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, amelyhez tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is voltak erdélyi fejedelmek.

Harca jóllehet nem járt sikerrel, de a magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

* 1 Származása, családja

* 2 Neveltetése

* 3 A Thököly-szabadságharc vége

* 4 A szabadságharc

* 5 A békekötés

* 6 A bujdosás

* 7 Fontosabb dátumok

* 8 Emlékezete

o 8.1 Települések, utak, terek

o 8.2 Bankjegyek

o 8.3 Rákóczi-induló

o 8.4 Egyéb elnevezések

* 9 Lásd még

* 10 Jegyzetek

* 11 Művei

* 12 Irodalom

* 13 Külső hivatkozások

Származása, családja [szerkesztés]

Apja I. Rákóczi Ferenc, aki még fia csecsemőkorában meghalt. Nagyapja, déd- és ükapja, I. és II. Rákóczi György, valamint Rákóczi Zsigmond egyaránt erdélyi fejedelmek voltak. Anyja, Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin leánya, a költő Zrínyi Miklós unokahúga volt. Nővére Rákóczi Julianna.

Egyetemi tanulmányait követően az ifjú Rákóczi (sógora, Aspremont Ferdinánd gróf tanácsára) önállóan döntött házasságáról, s az udvar engedélye nélkül vette feleségül Sarolta Amália hercegnőt, Károly (1649–1711) hessen-rheinfelsi herceg és Leiningen-Dagsburg Alexandra Julianna (1651–1703) grófnő leányát. Az esküvőt 1694. szeptember 26.-án tartották a kölni dómban, s a párt maga a választófejedelem, József Kelemen bajor hercegérsek adta össze a főoltár előtt. (Rákóczi felesége nagynénje, az orléansi hercegné révén rokonságba került XIV. Lajos francia királlyal is.)

A házasságból 3 gyermek született:

* Lipót (1696. május 28. – 1699. szeptember)

* József (1700. augusztus 17. – 1738. november 10.)

* György (1701. augusztus 8. – 1756. június 22.)

(Sarolta Amália 1706. november 16.-án még egy kislánynak adott életet, aki azonban csak néhány hetet élt, s akinek bizonyosan nem Rákóczi volt az édesapja.)

Neveltetése [szerkesztés]

Rákóczi 8 évesen[3]

Mint árvát édesanyja, Zrínyi Ilona szerette volna gyámsága alá venni, I. Lipót császár tanácsosai azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy Rákóczi és nővérének gyámsága Lipótot illeti, főképp, mert I. Rákóczi Ferenc végrendeletében fiát Lipót pártfogásába ajánlotta.

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája Prágában (Kisoldal), a jezsuita rendházon

Nehézségek árán azért sikerült keresztülvinni, hogy a Rákóczi-árvák gyámságát Lipót főgyámsági jogának fenntartása mellett anyjukra, Zrínyi Ilonára ruházzák. A család előbb Munkács, Sárospatak és Regéc váraiban lakott, majd 1680-tól (a nagymama, Báthory Zsófia halála után) végleg munkácsi várukba költöztek, amely iránti vonzalmát Rákóczi haláláig megőrizte. Anyja mellett Kőrössy György kamarás (udvarmester) és Badinyi János is részt vettek nevelésében.

Ezek után Kolonics érsek lett a hivatalos gyámja, aki Prágában és Jindřichuv Hradec-ben neveltette a jezsuitáknál. Itt sokat szenvedett, a rideg, szeretet nélküli környezetben. Rákóczi már egyetemre járt, amikor a Törökországban élő Thököly Imre felajánotta: ha feleségét, Zrínyi Ilonát kiengedik hozzá, szabadon bocsát egy elfogott császári tábornokot. I. Lipót kelletlenül, de beleegyezett a cserébe. Azt azonban nem engedte meg, hogy Rákóczi Ferenc elbúcsúzhasson édesanyjától. Rákóczi tervezett házasságát is meghiúsította a bécsi udvar. Nem csoda, hogy a fiatal főúr szívből gyűlölte a Habsburgokat. Barátja, Bercsényi Miklós gróf is arra biztatta, hogy lépjen anyja örökébe, és szálljon szembe a császárral.

A Thököly-szabadságharc vége [szerkesztés]

Zrínyi Ilona 2. férje, Thököly Imre nem avatkozott a gyerekek nevelésébe, ő inkább a politikával foglalkozott. A törökök kudarca Bécs ostrománál keresztül húzta a „kuruc király” terveit, az Oszmán Birodalom bizalmatlansága vele szemben is megnőtt. Rákóczit ekkor személyes céljaira kívánta felhasználni és kezesként Konstantinápolyba küldte volna; anyja azonban nem akart megválni fiától.[4]

1686-ban Antonio Caraffa ostrom alá vette Munkácsot, amelyet a császári csapatok már az előző év novemberében körülzártak. A várat Zrínyi Ilona 2 évig sikeresen védte, de végül 1688. január 17.-én kénytelen volt megadni magát. A kapituláció után a Rákóczi-árvák összes javait visszaadták, ők maguk azonban atyjuk végrendelete értelmében I. Lipót gyámsága alá kerültek. Zrínyi Ilonával együtt Bécsbe kísérték őket, ahonnan csak a császár engedélyével távozhattak.

1697. július 1.-jén Thököly bujdosó kurucai a közhangulatot felhasználva éppen Rákóczi birtokán, a Hegyalján támasztottak zendülést. Meglepték és elfoglalták Tokaj, Patak és Újhely várát, és Rákóczit akarták megnyerni vezérüknek. Ő azonban kitért a szervezetlen, parasztlázadás-szerű mozgalom elől. Sietve távozott Bécsbe, ahol az udvar előtt megpróbálta tisztázni magát a gyanú alól.

Az 1699. január 26.-án megkötött karlócai béke Thökölyt és Zrínyi Ilonát száműzetésbe kényszerítette. A fiatal Rákóczi Bécsben maradt, a császár kezei alatt.

A szabadságharc [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Rákóczi-szabadságharc

Benczúr Gyula (1844-1920): II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban (1869)

Rákóczi szobra Miskolc-Görömbölyön

II. Rákóczi Ferenc 1703-ban

Rákóczi a Habsburgok ellenségeként számon tartott XIV. Lajos francia királyhoz fordult segítségért, akivel felesége révén rokonságban is állt. A Bourbon–Habsburg ellentét kiéleződésére már csak a megüresedő spanyol trónért folytatott versengés (spanyol örökösödési háború) okán is számítani lehetett, Rákóczi lépése ezért önmagában logikusnak tűnhetett, ám a Napkirályhoz írott leveleit rosszul megválasztott bizalmasa, egy Longueval nevű császári tiszt a bécsi udvar kezébe juttatta. A fiatal főurat ezért 1701. április 18.-án nagysárosi kastélyában letartóztatták és előbb Eperjesre, majd Kassán, Miskolcon, Budán és Mosonmagyaróváron át Bécsújhelyre szállították. A vizsgálat során kiderült, hogy az ítélet (éppúgy, mint annak idején nagyapja, Zrínyi Péter esetén) csak halálos lehet. Rákóczi így felesége és a börtönparancsnok, Gottfried Lehmann kapitány segítségével 1701. november 7.-én éjjel megszökött, és egy apródja, Berzeviczy Ádám kíséretében Lengyelországba menekült. Itt ismét találkozott Bercsényivel és újra felvették a kapcsolatot a francia udvarral.

A spanyol örökösödési háború miatt elvezényelték Magyarországról a császári csapatok nagy részét. Munkácson új, kurucok vezette felkelés kezdődött és Rákóczit kérték fel vezetőjüknek. Ő elérkezettnek látta az időt és eleget tett kívánságuknak. 1703. június 15.-én Lawoczne mellett Esze Tamás csapatai csatlakoztak hozzá, 3000 főnyire emelve a sereg létszámát. Bercsényi némi francia pénzzel és 600 főnyi lengyel zsoldoscsapattal érkezett a fejedelemhez.

A nemesek nagy része azonban nem állt mellé, mivel az egész felkelést parasztlázadásnak tekintették; úgy tűnt, Rákóczi hiába bocsátotta ki Vásárosnaményban kiáltványát a szabolcsi nemességhez. Elsőként a hajdúkat sikerült meggyőznie, így 1703. szeptember végére Magyarország a Duna vonaláig irányítása alá került, majd hamarosan a Dunántúl nagy részét is sikerült elfoglalnia.

Mivel az osztrákoknak több fronton kellett harcolniuk, ezért kénytelenek voltak tárgyalásokba bocsátkozni Rákóczival. Azonban amikor 1704 augusztusában a höchstädti csatában angol segítséggel legyőzték az egyesített francia-bajor hadsereget, nem csak a spanyol örökösödési háborúban kerültek fölénybe, hanem egyúttal azt is megakadályozták, hogy a kurucok serege egyesüljön a bajor-francia segéderővel. Ezzel Rákóczi nehéz helyzetbe került, mind hadi, mind anyagi értelemben. A francia segélyek csökkenni kezdtek, a hadsereget növelni kellett volna, miközben az akkori létszám fegyverrel és élelmmel való ellátása is meghaladta erejét. Ezért a pénzhiány ellensúlyozására rézpénzt veretett; ezt viszont nem volt könnyű forgalomban tartania az ezüstpénzhez szokott Magyarországon.

1705. július 3.-án a fejedelem beszédet intézett Gyömrőn katonáihoz, melynek hatása a szabadságharc további katonai sikereiben mutatkozott meg. [1] (az egyetlen kézírásban megmaradt teljes műve)

Az 1705 szeptemberében megtartott szécsényi országgyűlés vezérlő fejedelemmé választotta Rákóczit (bár 24 tagú szenátust rendelt mellé), majd fölhatalmazta őket a külügyek (és a béketárgyalások) irányítására.

Anglia és Hollandia kezdeményezésére 1705. október 27.-én újra megindultak a béketárgyalások a szövetséges rendek és a császáriak közt. Stratégiáját mindkét fél az állandóan változó katonai helyzethez igazította és Erdély hovatartozását illetően sem jutottak dűlőre; sem a császár, sem Rákóczi nem óhajtott lemondani róla. A franciákkal kötött szerződés ügye sem haladt előre, ezért a fejedelem a függetlenség kikiáltása mellett döntött, hogy tárgyalóképes félként könnyebb legyen számára a szövetségek kötése.

A hadszíntéren váltakozó szerencsével folytak a csatározások, de 1706 után Rákóczi seregei fokozatosan visszaszorultak.

1707. június 13.-án az ónodi országgyűlésen Rákóczi javaslatára, Bercsényi támogatása mellett kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását. Azonban sem ez, sem a rézpénzinfláció visszaszorítására tett kísérletek nem hozták meg a várt eredményt. XIV. Lajos továbbra sem írt alá semmilyen szövetséget a magyar fejedelemmel, így a szabadságharcosok magukra maradtak. Felmerült egy, az oroszokkal kötött szerződés lehetősége, de ezt a reményt sem sikerült valóra váltani.

1708. augusztus 3.-án a trencséni csatában a fejedelem lova felbukott és Rákóczi ájultan esett le róla. Mivel a kurucok azt hitték, hogy meghalt, az egész had szétfutott. Ezt a csatavesztést többé nem heverték ki. Egyre több kuruc vezér állt át a császár táborába büntetlenséget remélve, és Rákóczi visszaszorult Munkács és Szatmár környékére. A fejedelem francia, lengyel és svéd zsoldosokat toborozva megpróbálta újjászervezni erőit és Romhánynál nyílt csatát kockáztatot egy aránylag kisebb császári sereggel szemben. A csatában a svédek bekerítették, vagy szétzúzták az osztrákok hadoszlopait, s a győzelem biztos tudatában Rákóczi fosztogatást engedett katonáinak, mire az osztrákok rendezték a soraik egy részét és ellentámadásukkal elűzték a svédeket a csatamezőről, a kuruc egységeket pedig szétverték. Nem bízva a császár által megbízott tárgyalófél, Pálffy János szavában, a fejedelem 1711. február 21.-én elhagyta Magyarországot, Lengyelország felé véve az irányt.

A békekötés [szerkesztés]

Rákóczi távoztában Károlyi Sándorra ruházta hadainak főparancsnokságát. Károlyi folytatta a korábban megkezdett tárgyalásokat Pálffyval mint császári biztossal, s mindent megtett a békekötés érdekében. Miután Rákóczi teljesen elutasító álláspontra helyezkedett, Károlyi végül arra a meggyőződésre jutott, hogy a katonai vereség elkerülése érdekében a fejedelem ellenében is békét kell kötni. Ennek értelmében 1711. április 30.-án Szatmár mellett, a nagymajtényi mezőn 12000-nyi felkelővel lerakta a fegyvert, átadta zászlóit és letette a hűségesküt.

A szatmári béke Rákóczira nézve a körülményekhez képest kedvező volt. Kegyelmet biztosítottak neki, ha három hét alatt leteszi a hűségesküt és ha nem akart volna az országban maradni, a hűségeskü letétele után Lengyelországba távozhatott volna. Ő azonban nem fogadta el a béke feltételeit; nem bízott az udvar őszinteségében, s érvényesnek sem tartotta azt a szerződést, amelyet Pálffy I. József időközben bekövetkezett halála után, tehát a tőle nyert teljes hatalom megszűntével kötött meg.

A bujdosás [szerkesztés]

Rákóczi emlékiratainak 1739-ben, Hágában megjelent első kiadása

Kétszer is fölajánlották neki a lengyel koronát és megválasztását az orosz cár is támogatta, ő mégsem fogadta el. 1711 és 1712-ben Lengyelországban maradt, – azt remélve, hogy a katonai helyzet még megváltozik – hol a főurak kitüntetett figyelemben részesítették. Ez idő alatt Sárosi gróf álnéven Danckában (Danzig) lakott.

1712. november 16.-án Danckából Angliába ment, ám a bécsi udvar tiltakozása miatt az angol királynő nem fogadta be. Ekkor Franciaországba evezett. 1713. január 13.-án Dieppe-ben partra szállt, s már április 27.-én emlékiratot nyújtott be XIV. Lajosnak, melyben szolgálataira hivatkozott és kérte, békekötéskor ne feledkezzenek meg Magyarországról. Rákóczi a Grois Bois-ban lévő kolostorban is volt. Ám a béke 1713 és 1714-ben Utrechtben és Rastadtban anélkül köttetett meg, hogy Rákóczit vagy hazáját egy árva szóval is említették volna. Még arról sem intézkedtek, hogy Rákóczinak a bécsi udvarnál lévő fiait apjuknak kiadják.

A fejedelem a francia udvarnál, bár hivatalosan nem ismerték el, nagy kegyben állott, azonban XIV. Lajos 1715. szeptember 1.-jén bekövetkezett halála után már itt sem érezte jól magát.

1717 szeptemberében a háborúban álló Törökország meghivására 40 főből álló kísérettel útnak indult, és Spanyolország érintésével október 10.-én partra szállt Gallipoliban. Törökországban ünnepélyesen fogadták ugyan, de arról, hogy – mint ő kívánta – külön keresztény sereg élére állítsák, tudni sem akartak.

1718. július 21.-én megkötötték a passzarovici békét, amelyben a Porta megtagadta a bujdosók kiadatását. A császári követ még 2 év múlva is követelte kiadatásukat, de a szultán becsületére és a Koránra hivatkozva kijelentette, hogy ilyen becstelenségre nem vetemedik. Csak annyit tett, hogy a bujdosókat a fővárostól kissé távolabb fekvő Rodostóba telepítette. A fejedelem ebben a Márvány-tenger melletti városban rendezte be új otthonát. Egész kis magyar-gyarmat alakult körülötte.

Rákóczi rodostói házának mása Kassán, eredeti a fejedelem által készített bútorokkal, a ház elé 2006-ban állítottak szobrot.

Oda telepedett társa Bercsényi Miklós gróf, annak felesége Csáky Krisztina gróf (†1723), Forgách Simon gróf, generálisa, tábornagya, Esterházy Antal gróf (1676-1722), Csáky Mihály gróf, udvarmestere Sibrik Miklós (†1735) ezereskapitány, Zay Zsigmond báró, a két Pápay, Jávorka ezredes és mások, kik közül nem egy magára vehette Mikes Kelemen szavait: „énnekem semmi okom nem volt hazámból kibujdosni, csak az, hogy nagyon szerettem a fejedelmet”. Rákóczi korán kelt, mindennap misét hallgatott, délelőtt írt és olvasott, délután fúrt-faragott, bútordarabokat esztergályozott. Egyhangú, jóformán zárdai életet élt, melyet csak néhanapján szakított meg egy-egy vadászat, vagy valamely újonnan érkezett honfitárs. Ezek közt legnevezetesebb Rákóczi György, a fejedelem fia volt.

1733-ban a lengyel örökösödési háború során felcsillant annak a reménye, hogy visszatérhet Magyarországra, de ez a reménye nem teljesedett be. Két év múlva, 1735. április 8.-án elhunyt.

Isztambul, Szent Benedek-templom

Rákóczi sírja Kassán

Halála előtt intézkedett hátrahagyott családja és bajtársai érdekében. Mindegyikről megemlékezett valami adománnyal 1732. október 27.-én kelt végrendeletében, melynek végrehajtásával egy francia királyi herceget bízott meg. A nagyvezírnek és Franciaország konstantinápolyi követének külön levélben kötötte szívére, hogy holta után ne feledkezzenek meg az elárvult bujdosókról. Testének belső részeit a rodostói görög templomban, szívét Franciaországban, (Párizstól délre) Yerres város templomának temetőkertjében temették el, mely fölé 1737-ben a kolostor priorja ezt a feliratot vésette latinul: "E kolostor temetőjében fekszik a szent életű II. Rákóczi Ferencnek, Isten kegyelméből a szent római birodalom hercegének, Erdély fejedelmének, a magyar királyság részei urának s a székelyek grófjának szent szive, ki az isteni gondviselés csodálatos rendeléséből az élet különféle viszontagságain keresztül vezéreltetve, elnyugodott az urban, a Boszporusz melleti Rodostóban, a világ üdvének 1735. évében, április hónap 8. napján, életének 59. esztendejében." [5] Tetemét hű kamarása, Mikes Kelemen a porta engedélyének megérkezte után, 1735. július 6.-án Konstantinápolyba vitte, és az ottani galatai, akkor a jezsuiták kezén lévő St. Benoît-, azaz Szent Benedek-templomban helyezte el – végakaratának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé. Később a lazarista misszió vette át a jezsuitáktól a St. Benoît-, azaz Szent Benedek-templom kezelési jogát, s a 19. században a fejedelem síremléke előbb a 48-as emigránsok híradásai, majd tudományos expedíciók révén került a hazai érdeklődés homlokterébe. Hosszas előkészítő munka eredményeként Rákóczi hamvait 1906. október 29.-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. ([2]); ([3])

Fontosabb dátumok [szerkesztés]

*

o 1676. március 27. – II. Rákóczi Ferenc születése

o 1735. április 8. – II. Rákóczi Ferenc halála

o 1699. január 26. – a karlócai béke, amely Thököly Imrét és Zrínyi Ilonát bujdosni kényszeríti

o 1700. november 1. és 1701. február 11. – Rákóczi levélben kéri XIV. Lajos francia király támogatását

o 1701. április 18. – a császáriak elfogják, csak november 7.-én tud megszökni Bécsújhelyről

* A szabadságharc

o 1703. június 15. – a fejedelem fogadja Esze Tamást és embereit Magyarország határán

o 1703. szeptember 26. – ekkorra az ország nagy része a fejedelem hatalmában van

o 1704. augusztus 13. – a németek tönkreverik a franciák és bajorok egyesült seregét, ezáltal Rákóczi elveszít egy fontos szövetségest

o 1705. szeptember 20. – a szécsényi kormányalakító országgyűlés

o 1705. május 15. – I. Lipót halála, I. József hatalomra lépése

o 1705. október 27. – a béketárgyalások kezdete

o 1707. június 13. – az ónodi országgyűlés, ahol kimondják a Habsburgok trónfosztását

* A vereségek

o 1708. augusztus 3. – Trencsén mellett a kurucok vereséget szenvednek

o 1710. január 22. – romhányi csata, vereséget szenved

* Fegyverletétel és béke

o 1711. február 21. – a további vérengzéseket megelőzve Rákóczi örökre elhagyja hazáját

o 1711. május 1. – fegyverletétel Szatmár mellett

* Bujdosás

o 1713. január 13. – partraszállás Dieppe-ben

o 1717. október 10. – partraszállás Törökországban

o 1735. április 8. – a fejedelem elhunyt Rodostóban

Emlékezete [szerkesztés]

Olyan történelmi hős, akinek emlékezete máig él.

Települések, utak, terek [szerkesztés]

Magyarországon két település őrzi a fejedelem nevét (Rákóczifalva és Rákócziújfalu). Számos városban neveztek el róla közterületeket és intézményeket. Budapest ismert útja a Rákóczi út (VII. és VIII. kerület) és a Rákóczi tér (VIII. kerület).

Miskolcon Borsod-Abaúj-Zemplén megyei könyvtára, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Szikszón pedig a kórház viseli a nevét.

Rodostóban 2009-ben Rákócziról nevezték el azt a sugárutat, ahol a bujdosó fejedelem is lakott.[6]

Bankjegyek [szerkesztés]

Azon ritka személyek között van, akik arcképe hivatalos fizetőeszközön, a forinton szerepel. Korábban a papír 50 forintoson volt látható, majd miután azt kivonták a forgalomból, a papír 500 forintosra került a képe.

Rákóczi-induló [szerkesztés]

Nevét őrző nemzeti induló, amelynek szerzője ismeretlen; Hector Berlioz, illetve Liszt Ferenc átdolgozásában ismert.

Egyéb elnevezések [szerkesztés]

* Rákóczi-forrás (Mátrafüred)

* Kaposvári Rákóczi (sportegyesület)

* Rákóczi-fa: a Bácsborsód határában álló vénséges tölgyfákról az tartják, hogy alattuk megpihent a fejedelem. Továbbá Ordason, Károlyfalván, Parádfürdőn, Romhány és Balatonakarattya mellett is található Rákóczi-fa, melyek közül néhány rossz állapotban van.

* Rákóczi-túra: Zempléni-hegységi jelvényszerző túra célja a fejedelemhez kötődő emlékhelyek, várak felkeresése. E túra teljesítésére több szervezett forma is kínálkozik, például teljesítménytúra, kerékpárostúra stb.

Lásd még [szerkesztés]

* II. Rákóczi Ferenc újratemetése

Jegyzetek [szerkesztés]

1. ^ Mányoki Ádám:II. Rákóczi Ferenc képmása

2. ^ Teljes címe latinul: Franciscus II. Dei gratia Sacri Romani Imperii & Transylvaniae princeps Rakoczi. Partium Regni Hungariae Dominus & Siculorum Comes, Regni Hungariae Pro Libertate Confoederatorum Statuum necnon Munkacsiensis & Makoviczensis Dux, Perpetuus Comes de Saros; Dominus in Patak, Tokaj, Regécz, Ecsed, Somlyó, Lednicze, Szerencs, Onod etc. Ugyenez 1707-ből magyar nyelven: Mi, második Rákóczi Ferenc, Isten kegyelméből a’ Római Szent Birodalomnak s Erdély országának fejedelme, Magyar ország részeinek ura és a székelyek főispánja, a’ szabadságért öszveszövetkezett Magyarországnak vezérlő fejedelme, munkácsi s makovicai herceg, Sáros vármegyének örökös főispánja és Sárospataknak, Tokajnak, Regécnek, Ecsednek, Somlyónak, Lednicének, Szerencsnek, Ónodnak örökös ura etc. A marosvásárhelyi országgyűléstől (1707) a Pater Patriae azaz: a haza atyja címet is használta.

3. ^ Tolnai világtörténelme. Ujkor

4. ^ II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

5. ^ Tolnai Világtörténelme. Ujkor

6. ^ Forrás: Átadták a Rákóczi sugárutat Rodostóban (Múlt-kor, 2009. 06. 12.)

Művei [szerkesztés]

Első helyen a kritikai kiadások.

* II. Rákóczi Ferenc fejedelem Emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Fordította Vas István. A tanulmányt és a jegyzeteket írta Köpeczi Béla. A szöveget gondozta Kovács Ilona. Bp., 1978. (Archivum Rákóczianum III. osztály: Írók. II. Rákóczi Ferenc művei, I.)

Eredeti, francia nyelvű kiadása: Hága, 1739.

Vas István véglegesnek szánt fordítása a Vallomásokkal együtt jelent meg 1979-ben. (Lásd a köv. pontot.)

Legújabb kiadása: Osiris Kiadó, Bp., 2004 ISBN 963-389-628-2

* Rákóczi Ferenc: Vallomások. Emlékiratok. Szerk. és jegyz.: Hopp Lajos. Ford.: Szepes Erika [Vallomások] és Vas István [Emlékiratok]. Bp., 1979. (Magyar Remekírók)

Kritikai kiadása (Archivum Rákóczianum III. osztály tervezett II. kötete) még várat magára.

Legújabb kiadása: Alexandra Kiadó, 2003 ISBN 963-368-633-4

* II. Rákóczi Ferenc Politikai és erkölcsi végrendelete. Ford. Szávai Nándor és Kovács Ilona. A tanulmányt és a tárgyi jegyzeteket írta: Köpeczi Béla. A latin szöveget gondozta Borzsák István. A francia szövegeket gondozta Kovács Ilona. Bp., 1984.(Archivum Rákóczianum III. osztály: Írók. II. Rákóczi Ferenc művei, III.)

* II. Rákóczi Ferenc Fohászai. A latin szöveget gondozta és jegyzetelte Déri Balázs. A francia szöveget gondozta és jegyzetelte Kovács Ilona. A tárgyi jegyzeteket írta Hopp Lajos. Ford. Csóka Gáspár és Déri Balázs. Bp., 1994. (Archivum Rákóczianum III. osztály: Írók. II. Rákóczi Ferenc művei, IV.)

Újabb, népszerű kiadása: Szent István Társulat, 2001 ISSN: 1585-6186

* II. Rákóczi Ferenc Meditációi. A latin szöveget gondozta és jegyzetelte Déri Balázs. A francia szöveget gondozta és jegyzetelte Kovács Ilona. A tartalmi összefoglalókat készítette Tüskés Gábor. Bp., 1997. (Archivum Rákóczianum III. osztály: Írók. II. Rákóczi Ferenc művei, V.)

Irodalom [szerkesztés]

* Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. 2. átdolg., bőv. kiad. Bp., 1976. Gondolat. (ISBN 963-280-371-X); 3. jav. kiad. Bp., 2004. Osiris Kiadó. (ISBN 963-389-508-1) Ez utóbbi kritikája: Bánkúti Imre: Észrevételek II. Rákóczi Ferenc régi-új biográfiájához. Századok, 139. évf. (2005) 1285–1299. old.

* Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a Rákóczi-szabadságharcról. A kötet[ek] anyagát felkutatta, válogatta, szerkesztette, az előszót és a naplórészleteket bevezető kistanulmányokat írta: Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes. A jegyzeteket írta és a mutatókat összeállította Bánkúti Imre. I–II. köt. Bp., 1973. (Magyar Századok.) Szépirodalmi.; 2. kiad.: Bp., 2004. (Millenniumi Magyar Történelem. Források.) Osiris. (ISBN 963-389-573-1 Ö)

* Padányi Viktor: Rákóczi 1711–1961. Tanulmány. A Nagymagyarországért Mozgalom kiadása Melbourne 1961, változatlan újranyomás: Tájékozódó 1–4, 2001. december (HU-ISSN 1418-1258)

* II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja. (Szerzők: Balla Antal, Dávid Géza, Fodor Pál, Köpeczi Béla, Nagy Ferenc, Somogyi Gréta, Tasnádi Edit, Tóth Csaba, Tóth Ferenc) Kétnyelvű kötet, magyar és török nyelven. A Magyar–Török Baráti Társaság kiadása, Budapest, 2005. 173 o., ISBN 963-218-279-0

* Takáts László: A Rákóczi-szabadságharc egészségügye. R. Várkonyi Ágnes előszavával. Sajtó alá rend.: Gazda István. Piliscsaba - Budapest, 2003. Magyar Tudománytörténeti Intézet - SOMKL.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

II. Rákóczi Ferenc témában.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz II. Rákóczi Ferenc témájú médiaállományokat.

* II. Rákóczi Ferenc művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál

* Rákóczi.lap.hu

* II. Rákóczi Ferenc szobra Szegeden

* II. Rákóczi Ferenc: Rákóczi Kiáltványa a keresztény világhoz a szabadságharc okairól és céljáról (MEK)

* II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok - Részletek (MEK)

* Márki Sándor: II. Rákóczi Ferencz : 1676-1735 (MEK)

* Ballagi Aladár: Az igazi Rákóczi (MEK)

* Szekfű Gyula : A száműzött Rákóczi : 1715-35 (MEK)

* II. Rákóczi Ferenc zászlaja [4] [5]

S ha ez nem lett elég:

Életrajzi lexikon

Rákóczi Ferenc, II. (Borsi, 1676. márc. 27. – Rodostó, 1735. ápr. 8.): erdélyi fejedelem (1704 – 1711), a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelme (1705 – 1711), a Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére. I. ~ Ferenc és Zrínyi Ilona fia. 1685 – 88-ban Munkács ostromát a várban, anyja oldalán élte át, 12 éves korában a bécsi udvar elszakította családjától és Cseho.-ban, a neuhausi jezsuitáknál neveltette, hogy nemzetétől elidegenítse. Gyámja, Kollonich Lipót érsek szerette volna, ha a fiatal herceg, 1 900 000 kat. hold várományosa maga is szerzetessé lesz, ~ azonban elérve a nagykorúságot, 1692-ben kivonta magát gyámkodása alól, Bécsben élt, majd 1693-ban egyéves itáliai útra indult. 1694-ben feleségül vette Sarolta Amáliát, a hessen-rheinfelsi uralkodó leányát. A fiatal pár Mo -on telepedett le, ahol ~t már 1694. máj. 25-én beiktatták Sáros vm. örökös főispánságába. Itthon megdöbbenve tapasztalta a lakosság egészére nehezedő elnyomást, különösen a jobbágyok nyomorát. Családja hagyományai, a személyéhez fűzött országos várakozás azonban ekkor még nem tudták áttörni neveltetése korlátait, s amikor 1697-ben a hegyaljai felkelés parasztvezetői felkérték a vezérség elvállalására, ez elől kitért és Bécsbe ment. A felkelés leverését követő véres megtorlások is hozzájárultak ahhoz, hogy főleg Bercsényi Miklós rábeszélésére cselekvésre szánta el magát. A K-i megyék nemesei körében szervezkedni kezdett, s 1700-ban XIV. Lajos francia kir.-hoz fordult segítségért. A francia megbízott, Longueval árulása 1701. ápr.-ban a bécsújhelyi börtönbe juttatta, ahonnan felesége és az őrzésével megbízott Lehmann Gottfried kapitány segítségével 1701. nov. 7-én megszökött és Lengyelo.-ba menekült. A m. határhoz közeli Brezan várában, Sieniawski belzi palatinus birtokán talált menedéket. Elképzelése az volt, hogy lengyel zsoldoshadakkal indítja meg a mo.-i felkelést, a francia és svéd támogatás megszerzésén munkálkodott, de eredmény nélkül. Brezan várában találtak rá 1703 elején a tiszaháti felkelők követei, akik megkérték: álljon az elkeseredett parasztság élére. ~ mindazoknak a jobbágyoknak, akik mellette fegyvert fognak, szabadságot ígért, s kiáltványban harcba hívta az egész országot az idegen elnyomás ellen. 1703. jún. 16-án maga is bejött az országba. Esze Tamás fogadta, pár száz főnyi rosszul felfegyverzett jobbágy élén. Az áradásszerűen növekvő jobbágyhadak néhány hét alatt elfoglalták a Tiszántúlt, s őszre megindult a köznemesség tömeges csatlakozása is. 1704-re szinte az egész ország a kurucok birtokába került. ~ maga vezette a tiszántúli és a Duna-Tisza közi hadjáratot, Tokaj, Szatmár, Szeged, Esztergom várának ostromát, a nagyszombati, a pudmerici, a zsibói, a trencséni és a romhányi csatákat. 1704. júl. 8-án a gyulafehérvári ogy. Erdély fejedelmévé választotta, a beiktatásra azonban csak 1707. ápr. 5-én kerülhetett sor a marosvásárhelyi ogy.-en. 1705. szept.-ben a szécsényi ogy. a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választotta. Fölmerült királlyá választásának terve is, ezt azonban a szabadságharc táborán belül megerősödött főnemesség nem pártolta, s maga a fejedelem is elhárította. ~ erélyesen törekedett á nemzeti állam, a központosított kormányzat, a reguláris hadsereg és a merkantilista kereskedelem megteremtésére. Fejedelmi hatalmát azonban a kiváltságaira féltékeny nemesség Mo.-on és Erdélyben is erősen korlátozta. A földesúri önkénnyel szemben a jobbágyságot sem tudta megvédeni. Több jobbágyfalunak ugyan hajdúvárosi kiváltságot adott, a sárospataki ogy. törvénye (1708) pedig a katonáskodó jobbágyokat felszabadította a földesúri függés alól. Ezek a lépések azonban már elkéstek, s nem tudták megakadályozni, hogy a kedvüket vesztett parasztok a harctól visszahúzódjanak. ~t politikai látóköre és műveltsége magasan kora főurai fölé emelte. A bécsi udvar többször is megpróbálta eltántorítani a szabadságharc ügyétől, ezek a kísérletek azonban éppen úgy megtörtek önzetlenségén és hazaszeretetén; ahogy a családja helyzetével történt visszaélések sem tudták eltántorítani. (Feleségét egy időre internálták, két fiát Bécsben ellene nevelték.) Egyénisége nagy hatással volt környezetére és a kortársakra általában. A szabadságharc kiterjedt diplomáciáját maga irányította. Gondoskodott arról, hogy a harc indokait és eseményeit a külföld megismerje (Recrudescunt…1704; Explosio…1706; Mercurius Vetidicus címmel bizonytalan időközökben megjelenő hírlapot is kiadott). XIV. Lajos rendszeres évi pénztámogatásban részesítette, de szövetséget nem kötött vele, ahogy a svéd és a porosz udvarral meg a Portával való tárgyalásai sem vezettek eredményre. Egyedül I. Péter cár kötött titkos szövetséget vele (1707, varsói szerződés), a svéd-orosz háború miatt azonban tényleges katonai támogatást tőle sem kaphatott. A cár a lengyel trónt is felajánlotta neki, ennek realizálására azonban – részben ~ húzódozása miatt – nem került sor. A szabadságharc külpolitikai elszigeteltségét így nem tudta áttörni, ezért 1704-ben és 1706-ban béketárgyalásokat kezdett a bécsi udvarral, ezek azonban nem vezettek eredményre. 1707-ben az ónodi ogy. a békepárttal szemben detronizálta a Habsburg-házat és a szabadságharc folytatása mellett döntött. A vesztett trencséni csata (1708. aug.) után azonban a szabadságharc egyre nehezebb helyzetbe került, s a túlerőben levő császári sereg elől a pestistől is tizedelt, megfáradt kuruc csapatok lépésről lépésre visszaszorultak. 1711. febr. 22-én ~ az orosz segítség megnyerése céljából elhagyta az országot. A távollétében és hozzájárulása nélkül Károlyi Sándor által megkötött szatmári békét nem fogadta el. Egy ideig Lengyelo.-ban, majd 1713-tól XIV. Lajos udvarában, Franciao.-ban élt. 1715 nyarán visszavonult a kamalduli szerzetesek grosbois-i kolostorába. 1717-ben a Porta meghívására Töröko -ba ment azt remélve, hogy a török-osztrák háború lehetőséget ad a szabadságharc újbóli megindítására. A pozsareváci béke (1718) után a török kormány Rodostót jelölte ki tartózkodási helyéül. Itt élt haláláig, bujdosókból alakult kicsiny kíséretével. Bujdosását diplomáciai tervezés, az emigránsok szervezése és írói tevékenység töltötte ki; szívesen dolgozott asztalosműhelyében is. – M. Mémoires…sur la guerre de Hongrie (Hága, 1739: Magyar fordítása legutóbb Vas István, Bp., . 1951, 1978); Vallomások – Emlékiratok, ford. Szepes Erika és Vas István (1979); Önéletrajza (Confessio, Bp., 1876; magyar fordítása Domján Elek, Miskolc, 1903); Politikai levelezése (Archivum Rákócziánum I – XII., Kiadta: I – X., Thaly Kálmán Bp., 1873 – 1889; XI – XII., Lukinich Imre Bp., 1935; I – III., kiadta Simonyi Ernő Bp., 1871 – 77). – Irod. Márki Sándor: II. R. F. (I – III., Bp., 1907 – 10); Asztalos Miklós: II. R. F. és kora (Bp., 1934); Markó Árpád: II. R. F., a hadvezér (Bp., 1934); R. Emlékkönyv. Szerk. Lukinich Imre (I – II. Bp., 1935); Zolnai Béla: II. R. F. (Bp., 1942); Vágvölgyi Tibor: A R. forradalom története (Bp., 1948); Vas István: R. F. az író (Csillag, 1953. 7. sz.); Tolnai Gábor: R. F. az író (MTA Nyelv- és Irod. tud. Oszt. Közl. 1954. 1 – 4. sz.); Köpeczi Béla – Várkonyi Ágnes: II. R. F. (Bp., 1955); Benda Kálmán: II. R. F. (A bibliográfiát és a képanyagot összeállította Polonyi Péter, Szada, 1960); Köpeczi Béla: A R: szabadságharc és Franciaország (Bp., 1966). – Szi. Szigligeti Ede: II. R. F. fogsága (történeti dráma, Bp., 1875); Voinovich Géza: R. (történeti dráma, Bp., 1923); Herczeg Ferenc: Pro libertate (r., Bp., 1939); Bakonyi Károly: R. (daljáték); Bárány Tamás: R, zászlai (r., Bp., 1962); Laczkó Géza: R. (történelmi r. Bp., 1963); Lósárdy Zsuzsanna: Erdélyi rendekhez (óda).

II. Rákóczi Ferenc élete

Email Nyomtat

Iskolánk névadója II. Rákóczi Ferenc élete nemzeti függetlenségi harcunk történetével folyt össze. Elődei mindnyájan a magyar függetlenségi küzdelem harcosai, hősei voltak. Nagyapja vértanú halála, nagybátyja üldöztetése, anyja, Zrínyi Ilona bátor helytállása nem múlt el nyom nélkül Rákóczi jellemének, meggyőződésének kialakulásában.1688-ban Munkács várának hősi küzdelme és bukása után a 12 éves Ferencet jezsuita neveléssel királyhűvé akarják formálni, s ezzel hazája ellen fordítani, de ő lassan rádöbben arra a feladatra, amire őt a történelem kijelölte. Hosszú az út, amit királyhű és a házasság kötelékével a bécsi udvarhoz kötött Rákóczinak meg kell tenni! De rátalál.

Kezdetben ugyan távol tartja magát a politikai élettől, de felfigyelt a császári kormányzat visszaéléseire, megismerte hazája elnyomatását, a jobbágyság szomorú helyzetét. A hegyaljai felkelés kitörésekor a felkelő parasztok elől, akik vezérükké akarták megtenni, még Bécsbe menekül, csak amikor a maga szemével látta, hogyan fosztogat, gyilkol, becstelenít a bekvártélyozott zsoldossereg, amikor belátott a bécsi kormány "boszorkánykonyhájába", akkor tört ki belöle az örök "rebellis vére". De kémekkel van körülvéve, s amikor XIV. Lajossal leveleket vált - tudomást szerezve erről Bécs - letartóztatják, Bécsújhelyen bebörtönzik. A börtön különb iskola volt számára a jezsuita nevelésnél. Itt tanulta meg, hogy a gazság orvhálóját csak a merész tett tépheti szét. Vakmerő, kalandos szökéssel menekül meg börtönéből, jut el Lengyelországba, a bujdosásba, ahol egymásra talál az üldözött jobbágy, a mellőzött nemes, a halálra keresett föúr. A reménykedés, mely az összefogással fellobban, elindítja őt azon az úton, mely végül a Habsburgok elleni fegyveres ellenálláshoz vezet.

1703 májusában a Tiszaháton magasba röppennek a "Cum Deo pro Patria et Libertate" lángvörös zászlói, és 1711 kegyetlen tavaszán a majtényi síkon törötten hullanak alá. Nyolc esztendő küzdelme zajlik le közben, mely a magyar történelemben a hazaszeretetnek annyi hősi példáját adja, amit csak 1848 tudott újra felmutatni.Amikor a Beszkidek alá érkezik a brezani kiáltvány híre, mellyel a jobbágyok számára emberi életkörülményeket és jogokat akar biztosítani, az áprilisban még 70 főt számláló bujkáló talpasok száma rohamosan nő. Májusban 700, júniusban 7000 s a végén már 70000 a felkelők száma. br> A magyar nemesség félve nézi a felkelést. Egy részük Rákóczi mellé áll, de nem mind szívből és őszintén. Rákóczi szervez, hadsereget formál, ellátja azt fegyverrel, ruhával. Kereskedelmi szerződéseket köt, ipart lendít fel, hogy a felkelők gazdasági, anyagi alapját is biztosítsa.Peregnek az évek, s 1705-ben az ország jelentős részének, a Dunántúlnak a felszabadítása után kimondják a detronizációt, kikiáltják az ország függetlenségét, leszámolnak a megalkuvókkal. Kapcsolatot és szövetséget teremt Nagy Péterrel. De a szabadságharc egén már vészterhes felhők is kezdenek tornyosulni. A Habsburgok nyugatról mind több erőt tudnak bevetni ellenünk, s az év végén a viszálykodó magyar tábornokok elvesztik Erdélyt. 1708-ban a végzetes trencsényi csatában maga a fejedelem is megsebesül, s halálának hamis híre is bomlasztja a felkelés erejét. A küzdelem mind kisebb területre szorul vissza. 1710-ben a kurucok már csak azon a területen küzdenek, ahonnan harcuk kiindult. A császár követei ranggal, vagyonnal és teljes biztonsággal kecsegtetik Rákóczit, ha meghódol, de ő fogadott hűségétől nem áll el. 1711 februárjában "egyedül a moszkvai segítségbe" számolva, kiindul Nagy Péterhez, de végső reményét kétségessé teszi az Oroszország haderejét lekötő svéd és török lázadás. Míg ő a határon segélyhadakról tárgyal, a labancokkal cimboráló tábornoka, Károlyi Sándor - tilalma ellenére - letéteti a fegyvert, és megköti a császárral a szatmári békét. Ám Rákóczi a békekötés után sem hajt fejet a Habsburgoknak, pedig visszakaphatná vagyonát, jószágát, rangját, s mérhetetlen vagyon uraként élhetné világát. Nem lesz a bécsi udvar tányérnyalója. Újra megpróbálkozik a kurucküzdelmek feltámasztásával. Lengyelország, Párizs, Törökország az útvonal, amelyen jár, hogy terveit valóra váltsa, de a világpolitikai helyzet és erőalakulás álmait mind szertefoszlatják. A Márvány-tenger partján Rodostó az utolsó állomás, ahol másfél évtizedig eszi a számkivetettség keserű kenyerét. Hadai szétszéledtek, hatalma elszállt, de nevének említése is rettegésben tartja a hazaárulókat s Bécs urait. Reménység volt a neve a nép körében, őt várták, benne bíztak még akkor is, amikor hamvai a török föld hantjai alatt nyugodtak. Emléke, nagysága az idők távlatában sem vált kisebbé. Neve összeforrt a magyarság szabadságtörekvéseivel.Halasnak, a kun mezővárosnak is kapcsolata volt a szabadságharccal. 1705 öszén a felkelés hulláma városunkba is eljutott. 1705. október 5-én véres csatában gyöztek itt a kurucok Deák Ferenc fökapitány vezetésével a császáriak ellen. Az itt maradt 234 halottjukat a város temette el. (A csata 200. évfordulója alkalmából emeltette a város a sókúti homokkőből készített Búsuló kuruc szobrot, Damkó József alkotását.) A város a továbbiakban 50 katonát adott Rákóczinak, és neki is adózott. Iskolánk 1962-ben vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét, s fogadta az ifjúság jelmondatává a vezérlő fejedelem szavait: "Nehézségeken át győz az erény". Rákóczi születésének 300. évfordulója alkalmából 1974-ben avattuk fel az iskola épülete elött Rákóczi mellszobrát, Andreász Papakrisztosz alkotását.

II. Rákóczi Ferenc élete, küzdelme, hazaszeretete ma is példája iskolánk minden tanulójának, dolgozójának. Munkájából vett jelmondatunk hazaszeretetre, kitartó, fegyelmezett munkára, becsületes életre szólít.

II. Rákóczi Ferenc

(1676, Borsi - 1735, Rodostó, Törökország)

Családja már az ő születése előtt beírta magát Magyarország történelmébe, amit ő csak erősíteni tudott. Apja I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, Sáros vármegye főispánja (1645-1676), fia születése után alig négy hónappal meghalt. Anyja, gróf Zrínyi Péter horvát bán lánya Zrínyi Ilona (1643-1705) férje halála után fiával együtt az anyósához (Báthory Zsófiához) költözött Munkácsra.

II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született Borsiban (Zemplén megye), gyermekéveit Sárospatakon töltötte. A császáriak támadása miatt Munkács vára is veszélybe került, amit Zrínyi Ilona három éven át hősiesen védelmezett, miközben fiával 1685-1688 között maga is az ostromlott várban tartózkodott. Miután feladták a várat, a kis Rákóczit Csehországba vitték, ahol Habsburg-hű szellemben nevelkedett. A neuhausi kolostorban jezsuitáktól 1690-ben vitték a prágai egyetemre, ahol nagy szorgalommal folytatta a matematikai, építészeti és hadtudományi művek tanulmányozását. Amikor nagykorú lett, Bécsbe költözött és 1693-ban itáliai körutazásra indult, ahonnan hazatérve Sáros vármegye örökös főispánjának nevezték ki, majd négy évvel később visszautazott Bécsbe. 1700-ban engedett Bercsényi Miklós rábeszélésének, és Habsburg-ellenes szervezkedésbe kezdett, de elfogták a XIV. Lajos francia királyhoz írott segélykérő levelét, őt pedig börtönbe zárták.

Egy év múlva megszökött, és Lengyelországba menekült. Itt keresték meg 1703-ban a tiszaháti parasztfelkelés vezetői, és kérték, álljon felkelésük élére. Rákóczi hazajött, és egy évre rá szinte a teljes országot megfigyelése alatt sikerült tartania. Az 1704-es esztendő azért is jelentős volt életében, mert akkor választották meg Erdély fejedelmévé, amivel az ország államfője lett. 1703-1711 között vezette a róla elnevezett szabadságharcot a Habsburg-uralom ellen. Bár ott vereséget szenvedtek, neki - nyolc évig tartó küzdelem révén - sikerült olyan kedvező pozíciókat kicsikarni Magyarország számára, ami két évszázadon keresztül biztosította az országnak különleges státusát a Habsburg Birodalomban. XIV. Lajos francia király anyagilag támogatta a felkelőket, de a svéd királytól nem sikerült segítséget szereznie, I. Péter cárral kötött szövetsége pedig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeit. A szabadságharc 1707-ben érte el csúcspontját: ekkor az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A következő évi trencséni vereség azonban már előrevetítette a közelgő bukást. 1711-ben Rákóczi távollétében Károlyi Sándor generális letette a fegyvert. A Lengyelországban tárgyaló Rákóczi nem fogadta el a békét, de már nem térhetett haza.

1713-ban elhagyta az országot, s a francia udvarba utazott, majd két évvel később kolostorba vonult. A török szultán 1719-ben együttműködést ajánlott neki Ausztria elleni hadjáratához, ám a szultán 1717-ben békét kötött a Habsburgokkal. Ettől kezdve élete végéig a törökországi Rodostóban élt és írással, illetve asztalosmunkával töltötte élete utolsó 20 évét.

Magyarul, latinul és franciául alkotott levelezése nemzetközi mértékű volt. Legjelentősebb műveit az emigráció hosszú éveiben készítette. Az Emlékiratok című könyvében a szabadságharc eseményeit írta le, kronológiai sorrendben, évek szerinti csoportosításban. A Confessio peccatoris ( Egy bűnös vallomásai) több éven át készült, az első rész még Franciaországban, a vége pedig Törökországban. Rákóczi írásai többnyire kézirat formájában maradtak fenn: Fohászai (1720?), a Mózes öt könyvéhez kapcsolódó Meditációi (1721-1731), fiai számára írt Politikai és erkölcsi végrendelete (1722) csak napjainkban jelentek meg nyomtatásban.

A fejedelem 1735. április 8-án halt meg Rodostóban. Hamvai 1906 óta a kassai dómban nyugszanak