Hogy lehet azt megmondani, hogy milyen összetételű egy vegyület?

Sok esetben rá lehet jönni, néhány viszont nem egyértelmű.

A legegyszerűbbek azok, amiknél a periódusos táblában elfoglal helyük (melyik oszlop) adja meg az oxidációs számot. Ha az első főcsoportban van, akkor 1 (pl. lítium), ha mondjuk a harmadikban, akkor 3 (pl. alumínium), ha a hatodikban, akkor 6-8 = -2 (oxigén). A negyedik főcsoport alatt pozitív, fölötte negatív, pont a negyedik oszlopban meg ilyen is, olyan is (pl. szén 4 is, meg 4-8 = -4 is). Az egyszerű esetekben ugyanis ha kevés elektron van a külső elektronpályán, akkor azokat leadja az atom, ha meg sok, akkor felvesz melléjük még, hogy zárt külső elektronpálya legyen, összesen tipikusan 8 elektronnal.

Nézd meg mondjuk ezen a lapon a periódusos táblát:

[link]

Itt az elemek neve alá a leggyakoribb oxidációs szám van írva. Néha csak egy, de sokszor több. Adott reakcióban ugyanis sokféle dologtól függ, hogy mikor mi az optimális, vagyis legkisebb energiájú állapot. Mondjuk a vas oxigénnel vagy klórral reagálva 3-as oxidációs számú (Fe₂O₃ illetve FeCl₃), de kénnel reagálva 2-es (FeS). De nagyon sokféle más oxidációs száma is lehetséges: ha odaviszed a kurzort a vas fölé, akkor a nagy ábrán most nem közvetlenül az elem neve alatt, hanem a színes négyzet alatt lesz az összes lehetséges oxidációs szám. Ami gyakori, az vastagon szedve, ami nem olyan gyakori, az simán. A vas esetében -2-től +6-ig bármi előfordulhat.

A hidrogénre azt mutatja ez az oldal, hogy lehet -1 is (felvesz egy elektront és ezzel lesz zárt pályája 2 elektronnal), meg 1 is (lead egy elektront, ezzel "0 elektronnal lesz zárt pályája"... de ez már erős ferdítés...). Az oxigénnél -2 a leggyakoribb: felvesz 2 elektront, ezzel lesz neki 8. A víz esetében az oxigén határozza meg, hogy a két hidrogénnek "úgy a jó", ha leadják azt az egyet...