Irodalom házi: fogalmazás (? )

[link]

III. Az Iliász embereszménye

 A hősköltemény in medias res módon vág bele a trójai háborúba: csak az utolsó 52 napjáról szól: Akhilleusz haragjának okáról, következményeiről és feloldódásáról.

 Felvillantja az eseményeket és sejteti a jövendőt is.

 Az eposz egyenes vonalú, kronologikus sorrendben adja elő a történetet (bár a háború végén indul a mű)

 embereszménye Akhilleusz

o A sors látásának és vállalásának tudatossága, vitézi ereje, halált megvető bátorsága emeli minden trójai és görög hős fölé.

o A hősi halállal megszerzendő hírnevet, a dicsőség emberi ideálját választotta a hosszú, békés, de dicstelen élet helyett.

o A katonai erényekbe, a harci dicsőségben megtestesülő emberi nagyság a Homérosz-kori nemesség ideálja volt, s ennek megtestesítője volt Akhilleusz.

o Ő az eposz egyetlen fejlődő jellemű hőse, képes a megtisztulásra → Hektor holttestét – bár az ölte meg legjobb barátját, Patrokloszt - kiadja Trója királyának - Piramosznak -, hogy tisztességgel temethesse el fiát.

IV. Odüsszeia

 Írója az Iliászt tartotta mintának. → imitáció: utánzás (eposzi jellemzők) és meghaladás (új embereszmény

 A háború után 10 évvel járunk, de a mű mindössze 40 napot dolgoz fel jelen időben. (Az események többi részét elbeszélésekből és utalásokból tudjuk meg) → az Iliászban 10 év = 52 nap

 A két eposz kiegészíti egymást, az O. nem ismétli az I.-t

 Az eposz cselekménye egyszerre két szálon, két szintéren indul meg, egy időben, ellentétes irányban → Iliász: kronologikus, retrospektív (visszatekintő)

o Telemakhosz utazása → gyerekből felnőtté érik

o Odüsszeusz utazása → héroszból emberré érik

 az emberek sorsát már nem vagy nem kizárólagosan az istenek intézik → csak távolról figyelik az eseményeket és közvetlen beavatkozásra nem kerül sor

 Az eposz végén diadalmaskodik az emberiség és az értelem világa

V. Az Odüsszeia embereszménye

 Az Odüsszeia világképe és embereszménye eltér az Iliászétól.

 Egy új történelmi korszak kezdetén született meg az Odüsszeia → O. megfelel az akkori athéni polgár képének: Tiszteli és betartja a törvényeket, jogállapotot teremt a káoszból, bölcs és leleményes, nem egyszer menti meg harcra vágyó társait tudásával. Harcra képes, ha kell, de ezt nem szívesen teszi. A polgár erényei kerülnek előtérbe: Dolgozni és tud, és akkor, rendben él, és emberi, mert vannak hibái, de legyőzi azokat.

 Odüsszeusz: kiváló harcos, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a minden tudatos megismerésének vágya, a kompromisszumokra való képesség, a tapasztalat szülte óvatosság, a cselekedetek következményeinek latolgatása.

 A kérők testesítik meg az Iliász harcos vezéreit, hiszen ők is barbárok, és nemesek, mértéktelenek, és nem tisztelik az isteni törvényeket.

 itt a hírnévvel szerzett dicsőség helyébe az élet lép

 tudatosan, megfontoltan, felelősséggel kell cselekedni

 nem az erő, hanem az ész, az okos beszéd visz célhoz

 önuralom → a vágyak és a tétlenség legyőzése

 az élet tisztelete és emberség

 Az Odüsszeusz embereszménye tehát nem a bátor ember, hanem a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember

Az Iliász embereszménye:

-Akhileusz.

-A sors látásának és vállalásának tudatossága,vitézi ereje,halálmegveto

bátorsága emeli minden trójai és görög hos fölé.

-A hosi halállal megszerzendo hírnevet ,a dicsoség emberi ideálját választotta a hosszú,békés de dicstelen élet helyett.

-A katonai erényekbe ,a harci dicsőségben megtestesülő emberi nagyság a Homérosz-kori nemesség ideálja volt,s ennek megtestesítője volt Akhileusz.

-Ö az eposz egyetlen fejlődő jellemű hőse,képes a megtisztulásra.