Légy jó mindhalálig olvasónaplót kell írni. Becsületesen végigolvastam a könyvet, de erre a kérdésre mégsem tudom a választ?

Miért tarotta fontosnak Móricz Zsigmond hogy ezeket a gondolatokat beleszője a történetbe? :

- Úgy élünk mi itt Európa közepén, mint egy zabigyerek... Persze, maga nem tudja, mi az - mondta Nagy úr -, és én nem is fogom megmagyarázni: szóval tudja, egy olyan gyerek, aki szégyelli a születését, nem ismeri a szüleit, s nem is mer utánajárni, csak emészti a kíváncsiság, hogy bár mindent megtudna róla....... - Most látja, itt élünk Európa kellős közepén, olyan ez a kis Magyarország, mint egy szív, még a szívnek a két kamrája is meg van benne rajzolva. Ezt Misi nagyon szépnek és igaznak találta, nemigen ismerte ugyan még a szív belsejét, de a szív a legszebb szó, amit a nyelv mondhat, s boldog volt, hogy a magyar föld a szívhez hasonlít, s a saját életére is azt gondolta, hogy az minden baj és nyomorúság mellett is a szív nevét érdemli, mert a szívük él nekik, mintha egy nagy beteg szív volna az egész életük. - Hát nem borzasztó az, hogy itt vagyunk Európa közepén, élünk, dolgozunk, kínlódunk, dalolunk, vigadunk; s nincs az egész világon sehol még nép, amelyik megértené a mi nyelvünket... Sem a nyelvünket, sem az érzéseinket, sem az életünket. Magunkban kell itt lennünk, senkire se lehet számítani, csak ellenségünk van a világon, barátunk, rokonunk sehol.