Mik az egyszeres és többszörös kötés jellemzői?

Az egyszeres kötés mindig szigma kötés, vagyis olyan kötés, amelynek elektronsűrűsége a kötést kialakító két atommagon átmenő egyenes mentén a legnagyobb. Tengelyszimmetrikus. Energetikailag kedvezőbb helyzetű, mint a pí-kötés.

A többszörös kötésből mindig csak az első szigma-kötés, a többi pí-kötés. Ennek az az oka, hogy az első elektronpár a legkedvezőbb energiájú helyet foglalja el a molekulában, ami történesen a két atommag közötti tér. A pí-kötés elektronjai kiszorulnak innen és a szigma kötés síkja fölött-alatt ill. előtt-mögött jönnek létre, amelyek energetikailag kedvezőtlenebb helyzetűek. Ezt bizonyítja az is - annak ellenére - , hogy a többszörös kötés nyilván nagyobb energiájú kötési energiával rendelkezik, mint az egyszeres, de nem kétszer vagy háromszor akkorával, mivel a pí-kötés felszakításához kisebb energia szükséges, mint a szigmához. A többszörös kötés egyébként legfeljebb háromszoros kötés lehet. A többszörös kötés kialakulásának feltételei, hogy a kötést létesítő atom magtöltése (elektronegativitása) nagy, mérete pedig kicsi legyen, mivel ilyen esetben az egységnyi felületre jutó vonzás nagy, ami képes a kedvezőtlen kötéseket eltartani maga körül. Többszörös kötésre egymás közt a szén, nitrogén, oxigén és kén hajlamos.