Hogyan számoljuk ki ezt az időt?

√(65/(g/2)) / 60 ≈ √13 / 60 perc

Valamivel több, attól függően, hogy fejjel lefelé, vagy széttárt karokkal.

s = g/2 * t^2

Ahol "g" a nehézségi gyorsulás, amit kerekítve 10 m/s^2 -nek szokás venni a fizikaórákon.

Eszerint:

65 = 10/2 * t^2

65 = 5 * t^2

13 = t^2

t = gyök(13) = 3,6 s

3,6 másodperc múlva ér földet. Mint látod, a tömegtől független a földet érés ideje, zuhanás (szabadesés) közben ugyanis súlytalanság van. Ezért van az, hogy ha egy vasgolyót és egy papírgolyót azonos magasságból ugyanakkor ejtünk le, akkor egyszerre fognak földet érni.

#3: Légyszíves ne próbálj meggyőzni a fizikáról. Diplomás fizikus vagyok. Egy gimnáziumi feladatban (de még az is lehet, hogy általános iskolás) eltekintünk a közegellenállástól egy szabadeséses feladatban... Nyilván a számolás már ott megbukik, hogy a "g"-t 10-nek vesszük, nem pedig 9,81-nek.

Amennyiben a golyós példámat szeretted volna ezzel cáfolni, akkor azt meg sem hallottam. A közegellenállás teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, hogy mekkora a testek tömege, hanem csak a testek alakjától függ. Mivel mindkét test golyó, így tökmindegy mekkora közegellenállás hat rájuk, mindenképp egyszerre fognak földet érni.

#4: "Mivel mindkét test golyó, így tökmindegy mekkora közegellenállás hat rájuk, mindenképp egyszerre fognak földet érni."

Nemcsak hogy nem vagy fizikus, de elég h is vagy hozzá...

Félremagyarázod:

Ugyanakkora közegellenállás(k) hat két ugyanolyan alakú és méretű testre. Ez O.K.

De ha más anyagból vannak, más a tömegük(m,M), és más lesz a gyorsulásuk is!

F = m*a ; F az eredő erő, tehát m*g-k, ill. M*g-k

azaz a gyorsulások (m*g-k)/m ≠ (M*g-k)/M ; ha k>0.

Tehát NEM egyszerre fognak földet érni.