Kérlek valaki megmondaná nekem, hogy milyen mássalhangzó törvény érvényesül az alábbi szavakban?

A teljes hasonulás azt jelenti, hogy egy hang vagy írásban betű teljesen hasonlóvá, magyarul azonossá válik a mellette lévővel. Ilyen például az anyja, amikor is a j ny-nyé válik. A bátyja, ugyanez ty-vel.

A részleges hasonulásnál csak a hangképzés egy elemében válik hasonlóvá a másikhoz, pl a képzés helye vagy zöngéssé szerint. A dobszót p-vel ejted, mert az sz zöngétlen, így a zöngés b helyett annak zöngétlen párját ejted. A húsgyárban a gy zöngés, emiatt a zöngétlen s helyett annak zöngés párját, a zs-t ejted. A versben is ilyen, a zöngés b miatt nem zöngétlen s-t, hanem zöngés zs-t ejtünk. A különbenben a képzéshelye szerint hasonul: az ajakhang b mellett nem foghang n-t ejtünk, hanem ajakhangot, m-met, de ezt írásban nem jelöljük. A színpad is ilyen. A népdal is zöngésség szerint: d zöngés, ezért zöngétlen p helyett zöngés b-t ejtünk. A vízpart is ilyen: a p zöngétlen, így lesz a z-ből zöngétlen sz.

A harmadik típus az összeolvadás: a kettőből egy harmadik esete. Ilyen a barátság, amikor a t+s-et ccs-nek ejtjük. A látszik-ban a t+sz-et cc-nek.

Az ott hagy és a hallgat rövidülés, két egyforma hang közül kiesik az egyik, egy t-vel illetve egy l-lel ejtjük.

A nézd meg-gel nem tudok mit kezdeni, a részleges hasonulásnak valami ritka esete lehet, én úgy ejtem, ahogy írjuk. A vassa nem vassal akar lenni? Mert akkor teljes hasonulás, vas+val, a v -s-sé válik.

barátság,látszik=összeolvadás

nézd meg,ott hagy=msh.kiesés

színpad=képzés helye szerinti részleges hasonulás

vízpart=zöngésség szerinti részleges hasonulás