Hogy vannak ezek a hibridorbitálok?

Húúú, ezt egy kicsit összesűrítetted mindent belevéve, DE a tudásom alapján megpróbálok válaszolni neked rá, remélem érteni fogod =)

Nah szóval akkor képzeljünk el egy többatomos molekulát ahol ez a hibridorbitálos "cuccos" lezajlik :D

Tökéletes példa erre a metánmolekula képződése. Na de nézzük mi történt ennek hátterében, hogy alakult ki. =)

₆C = [He]2s²2p² <--- ez a szén vegyértékhéjának az alhéjas szerkezete.

Ugye a 2s alhéjon 2 párosított elektron helyezkedik el egy atompályán, ellentétben a 2p alhéjjal, ahol párosítatlanul találhatjuk őket az atompályákon.

A metánban (CH₄) a szén 4 kovalens kötést hoz létre 4 hidrogénatommal. Ahhoz hogy ez létrejöhessen 4 párosítatlan elektronra lesz szükségünk, de nekünk csak 2 ilyen van (2p alhéjon)! A másik 2 párosított a 2s alhéjon.

Ekkor az fog történni, hogy a 2s alhéjról az egyik elektron gerjesztődik - magasabb energiaszintre kerül - a 2p alhéjra, ahol párosítatlanul fog elhelyezkedni. Ezek a párosítatlan pályák keveredni fognak - magyarul, tehát megtörténik a HIBRIDIZÁCIÓ folyamata - és létrehoznak 4db 2sp³ hibridpályát. Ezekhez a hibridpályákhoz végül a 4 H-atom 1s pályája fog hozzákapcsolódni, így 4 szigma-kötés kialakulása is lehetővé válik.

Így pedig egy pontosabb molekulaszerkezeti alakot kaphatunk meg. Ezek a hibridpályák taszítani fogják egymást. Ami példát leírtam a metánban ugye 109,5°-os lesz a kötésszög, a jellegzetes tetraéderes szerkezet fog kialakulni. DE még 1 jellegzetes példa; az ammónia (NH3) aholis hibridizáció fog történni!! Szóval nem a sokak által hitt 90° hanem annál nagyobb kötésszöggel kell már számolnunk! (kb. 107°)

Remélem segítséget nyújthattam =)