Moliére-Tartuffe érettségi tételét írom, de elakadtam. Dramaturgiai felépítés szempontjából kell elemezni a művet, nem értem pontosan milyen vonalon kell haladnom? Mennyire tartozik ebbe bele a szerkezeti felépítése, a cselekményszál, stb?

1. Élete

Moliere valódi neve Jean-Baptiste Poquelin. Jogot végzett, de az ügyvédi pálya nem érdekelte, és színész lett. Egyéves sikertelen párizsi szereplés után másfél évtizedig Dél-Franciaország városait járta saját társulatával.

Később visszatért a fővárosba, és kényeskedők című darabjával nagy sikert aratott.

Ünnepelt szerző, színész, társulatigazgató és XIV. Lajos kedvence lett. Tartuffe című komédiája ellentéteket robbantott ki.

A párizsi érsek követelésére a királynak be kellett tiltatnia a darab játszását. Ezt a tilalmat csak 5 év múlva tudta feloldatni. Ezután a darabot elsöprő sikerrel játszották. A komikum legnagyobb mestere volt.

2. Tartuffe

Szereplők:

Pernelle asszony: Orgon anyja

Orgon: főszereplő

Elmira: Orgon felesége

Damis: Orgon fia

Mariane: Orgon lánya, Valer szerelme

Valer: Mariane szerelme

Cleante: Orgon sógora

Darine: Mariane komornája

Tartuffe: álszent

A történet Orgon párizsi házában történik. Egy rokonszenves, jómódú polgári családba befurakodik egy gazember és ravaszsággal, mindenre elszánt aljassággal csaknem a végső romlásba dönti őket.

I. felvonás:

Egy családi veszekedés közepébe csöppenünk, Pernelle asszony szidalmak közepette hagyja el Orgon házát. A vitában mindenki részt vesz, csak a két főszereplő, Orgon és Tartuffe nem; éppen róluk folyik a vita. A család két részre szakad Tartuffe személye miatt.

Pernelle asszony áhítatos rajongással beszél róla. Bár férje nincs jelen, megtudjuk, hogy ő is imádja. Az ellentáborba Elmira, Mariane, Damis és Darine tartozik. Ők elítélik, dühösen, indulatosan beszélnek róla. Megvetik és elítélik. A két vélemény között próbál középutat keresni Cleante, aki bölcs érveivel próbálja csillapítani a vitatkozókat.

Darine és Cleante dialógusából megtudjuk Orgonról, hogy valóságos bolondja Tartuffe-nek. Még a családfői szerepet is teljesen átengedte neki. Orgon színrelépése ezt bizonyítja is, mert kétnapi távollét után hazaérkezve nem a családja, hanem Tartuffe érdekli. Teljesen nevetségessé válik.

II. felvonás:

A bonyodalom most kezdődik. Az elvakult Orgon Mariane férjéül Tartuffe-ot választotta, hogy így tegye szorosabbá a családhoz fűződő kapcsolatát. A lány alig tiltakozik, mert nem mer ellenszegülni apja akaratának. Ez a döntés Mariane és Valér, valamint Damis és Valér húga szerelmét zúzza össze. Az okos és bátor Darine perlekedik, de Mariane inkább a halált választja, minthogy apja kívánságának ellenszegüljön. A komorna látva Mariane szenvedését cselhez folyamodik. Dicsérni kezdi Tartuffe-ot, hogy a lányt ellenállásra ösztönözze.

III. felvonás:

Tartuffe színre lép mint önsanyargató szerzetes. Alamizsnát adó, kegyesnek, testi vágyakat megvetőnek akar tűnni. A komornát nem tudja becsapni. Tartuffe szerelmet vall Elmira-nak. Damis kihallgatja a vallomást, és beárulja Tartuffe-t apjának. Tartuffe kivágja magát okosan és cselesen helyzetből úgy, hogy nem védekezik, hanem a legnagyobb gonosztevőnek vallja magát. Orgon hatalmas hibát követ el ekkor. Kitagadja fiát, és minden vagyonát Tartuffe-ra íratja.

IV. felvonás:

Tartuffe már alig bírja takargatni vagyonéhségét, gonoszságát. Az elvakult Orgonra nem hatottak sem Cleante, sem Darine sem a fiatalok érvei. Tartuffe-öt végül cselszövés leplezi le. Elmira elhatározza, hogy tőrbe csalja a gazembert. Orgon az asztal alatt tanúja lett Tartuffe udvarlásának. Végre tisztán látott, és a gazembert el akarja kergetni, de az aljassággal és fölénnyel utasítja ki Orgont a házából.

V. felvonás:

Orgonnak nemcsak a vagyona, hanem az élete is veszélyben forog, mert Tartuffe-re bízta politikai menekült barátja kazettáit. Orgon saját csapdájába esik, amikor anyja nem hiszi el Tartuffe-ról az álszentséget és a képmutatást. Csak akkor bizonyosodik meg, amikor megjelenik Lojális úr a kilakoltatási paranccsal. Valér is megjelenik, de nála egy letartóztatási parancs van. Biztos helyre akarja szöktetni Orgont, de már késő. Ekkor váratlan fordulat következett be. Nem Orgont, hanem Tartuffe-ot tartóztatják le, akiben az uralkodó egy szélhámost ismer fel.

Szia szintén ezzel bajlodom. Véleményem szerint nem kell a sztorit beleírni. Az önéletrajz okés de utána a többi tök felesleges inkább ezt érdemes bele venni.

TARTUFFE:

* 1669-ben újraírta, ekkor elsöprő sikere lett. Egyik legjobban sikerült vígjátéka.

* Moliére általában olyan embereket mutat be darabjaiban, akik valamilyen szempontból eltértek az átlagos, egészséges, józan embertípustól, akik átlépték az "értelem" és a "természetesség"által képvisel magatartásformákat.

* Ezek az emberek mindig a komikum v. tragikum határán mozognak, ha nem tragikusak, akkor nevetségesek.

* A darab felépítése követi a klasszicista drámaírás alapszabályait,

Jellegzetes klasszicista alkotás:

* könnyen áttekinthető

* hármas egység: tér – idő – cselekmény. A helyszín végig Orgon háza, az időtartam: néhány óra (akkoriban max. 24-36 órát ölelhetett fel egy darab hossza)

* kész, kiforrott jellemekkel dolgozik: Kiválaszt egy-egy sajátos típust, lelki tulajdonságot, társadalmi hibát, amelyet azután végigvezet. A kifejlődésének útját ugyan nem írja le de a következmény már ott szerepel a darabban. Tehát pl. nem tudjuk meg hogy Tartuffe miért képmutató, egyszerűen csak az, és ebből már következnek a problémák.

* A mű verses formájú. A szereplők ún. rímes alexandrinusokban (12 szótagos,hangsúlyos verselésű sorfajok) beszélnek. A darab tehát verses mű, mint a kor tragédiái.

Témája:

Egy rokonszenves, jómódú, félig feudális, félig polgári családba befurakodik egy elszánt gazember, aki ármánykodásával megtéveszti, kis híján romba dönti életüket.

Műfaji sajátosságai:

* kisszerű, kicsinyes szereplők

* állandó konfliktus

* álérték pusztul el

* jellemkomikum -> a hős saját tulajdonságai miatt lesz nevetséges - fokozását szolgálja bizonyos jelenetek egymásutánisága is (pl.: Dorine-t szemérmetlenséggel vádolja Tartuffe (kendővel akarja letakarni a kebleit, majd rögtön letámadja Elmirát, hevesen udvarol neki.)

* helyzetkomikum -> esemény, külső körülmény alakulása miatt lesz nevetséges-nagy jelenete, mikor Orgon bebújik az asztal alá.

* nyelvkomikum – szóismétlés -pl. Dorine beszélgetése a hazaérkező Tartuffe-el.

Moliere dramaturgiája:

* a középpontjában olyan alak áll, aki eltér a normálistól

* jellemhiba -> elhatalmasodik -> veszélyessé válik a környezetre -> boldogságot veszélyezteti

* rezonőr: - francia eredetű szó, jelentése szócső

* író véleményét tolmácsolja -> józan ész

* kimondja az igazságot -> „Neked egykutya, hogy ami a szívedre hat, képmutatás-e, vagy igaz áhítat?” -> visszataszító az, ha a hit árucikké válik

* király iránti lojalitás -> Moliere hisz abban, hogy az erkölcsi rend helyreállítható, de csak segítséggel (jó uralkodó) -> rex ex machina -> király segít megoldani a sorsot

* A darab ily módon való lezárásának oka,valószínűleg a király iránti lojalitás, a király,akinek az író lekötelezettje volt,elvárta,hogy a színpadon is rend,törvényesség uralkodjon.