Tudnátok segíteni Történelemből?

Itt részltesebb leírokat is találsz

[link]

1956. október 22-23., hétfő-kedd

A műegyetemi hallgatók október 22-ről október 23-ra virradó éjszaka nagygyűlést tartanak, csatlakoznak a szegedi egyetemi hallgatók határozatához, és a Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (DISZ) otthagyva megalapítják saját Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) szervezetüket. Megegyeznek egy akcióprogramban is, amelyet rövid időn belül a párt és a kormány vezetői elé kívánnak terjeszteni. Ez az akcióprogram képezi az alapját a forradalom általános követeléseinek.

1956. október 23., kedd

A Szabad Nép "Új tavaszi seregszemle" címmel vezércikkben üdvözli az ifjúság követeléseit. Részletek >

1956. október 23-24., kedd-szerda

Apró Antal elnökletével Katonai Bizottság jön létre. Tagjai: Fehér Lajos, Földes László, Kovács István PB-tag, Mező Imre.

1956. október 24., szerda

A reggeli órákban Budapestre érkezik Anasztasz Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes valamint Mihail Szuszlov, a szovjet kommunista párt (SZKP) KB titkára, s megbeszéléseket folytatnak a magyar vezetőkkel.

1956. október 25., csütörtök

6 óra 23 perc: a rádió minisztertanácsi közleményt olvas be, miszerint az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták.

1956. október 26., péntek

XII. Pius pápa enciklikát ad ki, amelyben támogatja a felkelést, imát rendel el a mielőbbi győzelemért.

1956. október 27., szombat

A Fegyveresek Lapja követeli a szovjet csapatok kivonását, s Nagy Imre kivételével a teljes kormány lemondását.

1956. október 28., vasárnap

A reggel megjelenő Szabad Nép "Híven az igazsághoz" című vezércikke már nem ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletként bélyegzi meg az előző napok eseményeit.

1956. október 29., hétfő

A Szabad Nép már a Kossuth címert tűzi a fejlécére, és "Hajnalodik" címmel közöl vezércikket, amely Nagy Imre előző esti beszédének szellemében üdvözli a felkelést.

1956. október 30. kedd

A szovjet kormány nyilatkozatot ad ki a szocialista országok közötti kapcsolatokról. Ez többek között megállapítja: lekicsinyelték az egyenjogúság elvét a szocialista államok viszonylatában; a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét; Magyarországon a dolgozók jogos mozgalmához ellenforradalmi erők csatlakoztak, akik a földesúri, kapitalista rendszert akarják visszaállítani; a szovjet alakulatokat, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a szovjet csapatok magyarországi teljes kivonásáról is.

1956. október 31., szerda

8 óra 55 perckor a legnevesebb politikai fogoly, Mindszenty József hercegprímás megérkezik a budai érseki palotába. A fővárosba vezető útján mindenütt harangzúgás és a lakosság lelkesedése kíséri.

1956. november 1., csütörtök

A szovjet csapatok lezárják a magyar repülőtereket. A magyar kormány megtiltja a magyar hadseregnek az ellenállást. Nagy Imre visszautasítja a menekülés gondolatát.

1956. november 2., péntek

Az összetűzések gyakorlatilag az egész országban megszűnnek.

1956. november 3., szombat

Átalakul a kormány: miniszterelnök és külügyminiszter Nagy Imre; államminiszterek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István (FKGP), Bibó István, Farkas Ferenc (Petőfi Párt), Kádár János, Losonczy Géza (MSZMP), Fischer József, Kelemen Gyula, Kéthly Anna (Szociáldemokrata Párt), valamint Maléter Pál mint honvédelmi miniszter. Az előző kormány valamennyi szakminiszterét felmentik.

1956. november 4., vasárnap

0 órakor a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát Vaszilij Kazakov hadseregtábornok veszi át.