Ha kapok egy azonosságot egy egyenletrendszer megoldásánál az mit jelent?

Köszönöm a korrekt válaszod. A rizsát elhagyhattad volna. Mert tudom, hogy mit számoltam. Ránéztem a függvényre is, és már akkor leesett, hogy hol lesz a minimuma és nincs maximuma. De könyörgöm, ne azon akadj már fel, hogy nem tudom mit jelent ez az azonosság... Tudnám, ha a kedves tanáraink "nem ész nélküli számolásra ösztönöznének".

Egyébként meg biztos vagyok benne, hogy bárki meg tudná oldani magától is ezeket az egyenleteket egy kis utánanézéssel. Én nem azért tettem fel a kérdést, mert nem tudnám megoldani, hanem mert jobbnak láttam így pótolni a hiányzó részecskét, minthogy elolvassak egy egész könyvet vagy zagyvaságot egy egész óra alatt, aminek nagy részét tudom és értem, de még mindig nem tért a lényegre, vagy le se írták benne, hogy ez egy lineárisan független egyenlet. Mivel nem is tudom mit keresek pontosan, ezért még több idő elmenne rá, és bumm, ott van a vizsga, amire nem tudtam rendesen felkészülni.

Ha annyira szeretnéd, hogy ne legyenek ilyen kérdések, akkor talán neked is leesett volna már az az ötlet, hogy összeszedd ezeket az alap fogalmakat egy weboldalon vagy valahol és nem kellene értelmetlen kérdéseket feltennie senkinek.

Másrészt pedig, ha tanár akarnék lenni, akkor kenném-vágnám ezeket. De bocs, hogy "nem akarok leragadni ezen a szinten", mert gyakorlatiasabb a gondolkodásom és nem tudok megoldani egy ilyen elméleti zagyvaságot. Ha oda kerül a sor, hogy cégben alkalmazzam ezeket, nem fogok nekiállni átnézni a módszereket, hanem kiötlök egy megoldást, amit nem annak köszönhetek, hogy belém verték az elméleti részt, hanem annak, hogy "nem ész nélkül kezdtem el megoldani azt". Mennyivel jobb lenne már az oktatási rendszer is, ha valós problémákat oldanánk meg és nem ilyen elméleti síkon motoszkáló valamiket, amiket tényleg nem tud az ember mire használni. Vagy ha tudja mire jó egy függvény, akkor is nagyon kis eséllyel fogja használni munkája során pont azt az egy függvényt.

Látom nem érted. Nem arra akarlak rábeszélni, hogy ennek a tudásnak semmi haszna a való életben. Egy háttér színezése a kezdeti generációkban sem úgy történt, hogy beírtak az emberek egy sor kódot valahová és szép csilli-villi képernyőt kaptak. Magát a megjelenítést is már több száz, vagy ezer mátrix, transzformáció, függvény, geometriai képlet, stb írja le. De ezek nagy részére nem hinném, hogy úgy jöttek rá az emberek, hogy meg tudták oldani a fenti egyenletet, mert nem azon gondolkodtak, hogy ez a függvény most lineárisan független-e.

A baj a tálalással van, nem a szükséges tudásanyag átadásával. Az életben nem fogok rájönni munka közben, hogy melyik függvénnyel könnyíthetném meg az életem, nem is az kell a cégeknek, hogy én erre rájöjjek, hanem, hogy időre befejezzem a munkát, mert az ügyfél már várja. Ő ugyanis pont lesz*rja, hogy független vagy függő egyenlettel oldottam meg egy problémát.

Vannak bizonyos területek, ahol ezek a dolgok jobban kiütnek. A laboratóriumok, az új technológiák kutatása, stb. Na igen. Ott az a dolgom, hogy ezekre rájöjjek, de akkor sem fogok rengeteg más dologgal foglalkozni, hanem fogok egy könyvet, ami szerintem hasznos lesz, belemélyedek és kutatok. Előbb-utóbb meglesznek az alapjaim is, és akkor már én is letudnám hordani az embereket, hogy "óóó, te ezt nem tanultad meg az iskolában, mert nem érdekelt, nem tudtad hova tenni az anyagot, nem foglalkoztál vele". De nem teszem, mert van még rengeteg más terület, ahova nem kell matek, vagy több fizika kell, akkor inkább abba mélyed bele az ember. Nem hiszem, hogy Te is fel tudnád idézni azt a sok biológiát, földrajzot, zene/ének, történelem órai anyagot, amit elemiben tanultál. De szükséged van rá? Még lehet, ha olyan helyen dolgoznál. De Te inkább a matekot választottad, ez a te lelked döntése. De akkor fel ne tegyél biológia szekcióban alap kérdéseket, mert ugyanúgy le fognak hordani ott, mint most Te engem.

Annyit tennék még hozzá, hogy én középiskolában színkitűnő tanuló voltam (1x nem, mert egy 4-es miatt meghalt a dolog, de az a tanár olyan is volt). Órákon mindig figyeltem, megértettem az anyagot, és amit a tanárok kértek pontosan vissza is tudtam adni, mert foglalkoztam a dologgal.

De nézz rám, ért valamit? Valahányszor próbáltam ösztönözni magam azzal, hogy elgondolkodtam azon, hogy ez valójában mire is lesz jó, nagyon sovány érveket tudtam csak felhozni. Ez az én hibám lenne? És persze, mivel később nem is érdekelt a dolog, mert nem láttam értelmét, megkopott a tudásom. Most egyetemen pedig, ahol szintén próbálok jó jegyeket szerezni, itt-ott előfordul egy-egy hiányosság. Amit egyszer már ugye megtanultam, de nem tudom felhasználni azok kellenének most. De hogy használjam fel, mikor szerencsétlenségemre, nem tudtam, hogy ezekre jó lesz valamikor az életben? Ezt ki mondja el nekünk? Melyik tanár? Miért csak a bemagolandó anyagot követelik? Miért nem mondják el, hogy miért kell ez nekünk? Miért nem hagyják, hogy legyenek saját gondolataink?