Időjárás valószínűség számítás miért?

Empirikusan megfigyelték, hogy további paraméterek alakulása (szélsebesség, hőmérséklet, páratartalom, évszak, stb.) mennyire befolyásolja adott előrejelzett időszakokra az esemény bekövetkezésének valószínűségét.

Annak is két esete van, hogy az utcán sétálva fejedre esik egy koncertzongora (vagy rád esik, vagy nem), mégsem 50% a bekövetkezés valószínűsége az egyes eseményeknek. Sőt, annak, hogy rád essen gyakorlatilag elhanyagolható, s majdnem biztosra vehető, hogy nem fog palacsintává lapítani egy szép nagy Bösendorfer. De ha mondjuk egy toronydaru alatt gyalogolsz át vagy zongoragyári látogatást teszel mégis megnő az esélye a balesetnek (még ha ekkor is sem éri el az 1%-ot).

"Hiszen csak két eset van."

Két eset van, de nem egyforma esélyű a két eset. (Nem elemi események.)

Pl 3 kockával dobok-e 3db 6-ost az is két eset igen vagy nem.

De ha elkezdesz dobálni, akkor a tapasztalat azt mutatja, hogy átlagosan 216 dobásból 1x fogsz 3db 6-ost mutatni.

A valószínűség számítás akkor működik jól, ha a tapasztalati eredmények egybeesenek a kiszámolt valószínűségekkel.

Venni kell 100 napot, amire a meteorológia azt mondja, hog a csapadék esélye 25%.

Ha ebből a 100 napból 20-30 nap között tényleg volt csapadék, és 70-80-on nem, akkor a meteorológiai előrejelzés jól írja le a valóságot.