Fizika 9. es feladatok? Valaki segítsen!

A munkatételt tanultátok már?

Az első alatt az „A falba csapódó lövedék sebessége fokozatosan csökken, majd a lövedék megáll.” kezdetű feladatot (azaz a képen az elsőt) vagy az 1. sorszámút érted?

Ha az előbbi, akkor

8. Csökken. A lövedék és a fal termikus energiája nő. Ahogy csökkent az egyik energia, úgy nőtt a másik, energia. Pont erről szól az energiamegmaradás törvénye.

9. Különböző, például vegyünk egy m = 2 kg tömegű testet, ami a mi szemszögünkből nézve egyenletesen v = 1 m/s sebességgel halad. A mozgási energiája a mi rendszerünkben

Emi = 1/2*m*v^2 = 1 J,

de ha másik vonatkoztatási rendszert veszünk, például amit hozzá rögzívünk, akkor vő = 0, tehát

Eő = 1/2*m*vő^2 = 0,

és ez a kettő különbözik.

Az 1. előtt válaszolj az én első kérdésemre!

1. Na, pont ez kell:

> „a tesre ható erők munkája =a mozgásenergia változásával”

Képlettel: W = ΔΕm.

a) Amilyen rendes a feladat, először ő is a munkát kérdezi rávezetésképpen, ami ugye nem lesz más, mint W = F*s (ráadásul most csak ez az egy erő van, tehát az összes „erők” munkája is ennyi), ahol F az erő, s az út.

A test mozgási energiája ΔΕm = W = F*s-sel változott.

Hát, hol van ebben a test tömege? Csak út van benne meg erő, tehát sehol, tehát NEM FÜGG a tömegtől.

Miért, miért,…? Hogyhogy miért? Mert a munkatételben sincs benne közvetlenül a tömeg, vagy mit lehet erre írni (ez egy hülye kérdés). Most vezessen vissza kinematkára, és hozzam ki egyenletesen gyorsuló mozgásból, hogy kiesik? (Amúgy az se egy nagy was ist das, de nem hiszem, hogy elvárt 9.-ben.)

b) Miután a tömeghez hasonlóan a kezdősebesség sincs benne a képletben, NEM FÜGG attól se.

c) Ugye ΔEm = E1 – E0, ha nyugalomból indul, akkor E0 = 0, tehát ezt el is felejthetjük. Így az eddigiek alapján

E1 = ΔΕm = W = F*s,

másrészt azt korábban tanultad, hogy

E1 = 1/2*m*v1^2.

Hát, most matekozni kell,

v1 = gyök(2*E1/m) = gyök(2*F*s/m).

A lendület

p1 = m*v1 = m*gyök(2*F*s/m) = gyök(2*F*s*m).

Ezekbe kell helyettesíteni az 1 kg-ot, majd a 4 kg-ot, és meglesznek a végeredmények. (A mozgási energia meg mindkét esetben ugyanaz, természetesen, E1 = F*s. Épp ezt jelenti, hogy a tömegtől független.)

2. Itt viszont kinematikázni kell, tehát kell a gyorsulás, az meg Newton II törvényéből jön ki.

F = m*a --> a = F/m.

Δv = v1 – v0, a v0 itt is 0, mert nyugalomból indul, mint az a) részben, ugye, tehát

v1 = Δv = a*Δt = F/m*Δt,

Így a mozgási energiája

E1 = 1/2*m*v1^2 = 1/2*m*(F/m*Δt)^2 = 1/2*F^2*Δt^2/m,

ami ugyanakkora, mint a mozgási energia megváltozása (mivel v0 = 0 --> E0 = 0 --> ΔΕ = E1 – 0).

Ez látszik, hogy függ a tömegtől. A miérttel most nem bajlódom.

Végül a munkánál visszatérhetünk a munkatételre:

W = ΔΕ = E1 – E0 = 1/2*F^2*Δt^2/m.

A munkatételed nem pontos. Kezdjük azzal, hogy tömegpontra vagy pontrendszerre definiáljuk.

A tömegpontra ható erők által végzett munkák összege egyenlő a tömegpont mozgási energiájának a megváltozásával. (Wössz=DeltaEmozg)

Pontrendszerre:

A pontredszerre ható összes külső és belső erő által végzett munkák összege megegyezik a pontrendszer mozgási energiájának a megváltozásával.