Ezt a mechanika példát valaki megoldaná nekem?

A másodrendű nyomaték additív, ez remélem tiszta. Innentől kezdve nagykör minusz kiskör: (D^4-d^4)*pi/64.

Gondolom a két horony a kérdés, mert arra nincs meg a képlet... Nos azt jó közelítéssel lehet helyettesíteni 20mm x 30 mm téglalappal, ezeket még le kell vonni.

Ezzel a közelítéssel gyakorlatilag kisebb másodrendű nyomatékot fogunk kapni, mint a valóság.

Viszont ez nem baj, mivel pl. hajlítóigénybevétel esetén (tekintve hogy osztóba lesz) a biztonság irányába térünk el.

A pontosabb számításhoz integrálni kell:

I=integrál y^2*dA. Ezzel a kettős integrállal lehet definíció szerint számolni.

De gondolom mivel az oktatás a béka segge alatt van, most már technikumban sem kell integrálni tudni. Régen kellett, de teljesen le van manapság építve az oktatás... Remélem segítettem, lehet nyomni zöld kezet.

Excelt használtál már?

Beírod az A1 mezőbe a D átmérőt, mittudomén 40 mm.

De neked a negyedik hatványa kell nem? Beírod =A1^4.

Itt nem lehet ezen a honlapon felső indexet írni, ez a legtriviálisabb megoldás, hogy ^-ot írok. Okés?

Ez akkor kb. 11-12. évfolyamban van most? Érettségi után meg lehet továbbmenni technikumi képzésre?

Hogy van ez most?

Bocs az offért, rég volt mikor én jártam technikumba, azóta biztosan változott több minden.

A második példa egyszerű húzóigénybevétel. Kérted privátban,

oldjam meg.

1. Kiszámolod a keresztmetszetben ébredő feszültséget:

szigma=F/A=9*10^3 kp/(2*6,2 cm^2)=725,8 kp/cm^2.

Tehát mivel szigma_meg=750 kp/cm^2, ezért megfelel húzóigénybevételre.

A rúd megnyúlását a következő képlettel lehet kiszámítani:

delta L= F*L/(A*E) a behelyettesítést rádbízom.

Az átmérő csökkenést pedig úgy kapod, hogy a hosszirányú megnyúlást beszorzod a Poisson-tényezővel.

Érthető?