Amorf kén akkor jön létre, amikor a felheített kén hordalékot hirtelen lehűtjűk?

A kénnek 3 jelentősebb allotróp módosulata van(eltérő körülmények között, eltérő

kristályszerkezetet vesznek fel).

1.

Rombos: 8 atomos molekulái molekularácsban helyezkednek el– ez szobahőmérsékleten stabil

2.

Monoklin kén: hosszúkás, tűszerű kristályok – magasabb hőmérsékleten, 95,5 °C fölött stabil állapot.

3.

Amorfkén: metastabil; kristályrács nélküli, olvasztás után hirtelen lehűtött (túlhűtött) folyadék; 95,5 °C fölött monoklinné, az alatt rombossá alakul.

A kén megolvasztásakor (119 ̊C) először a kristályrácsot összetartó, gyenge, diszperziós kötések hasadnak fel és a 8-atomos gyűrűk szabadon elcsúszhatnak egymáson, ekkor az olvadék hígan folyós és világossárga.

- 170-180 ̊C-on, az erősebb kovalenskötéssel összetartott gyűrűk kezdenek felhasadni és zegzugos láncok képződnek, amelyek összegabalyodva megakadályozzák egymást a

mozgásban.Az olvadék egyre sűrűbbé válik, viszkozitása megnő, míg teljesen megdermed, színe vörösesbarna.

- Tovább hevítve, kb. 300 ̊C-on, a láncokat összetartó

kovalens kötések egyre inkább felszakadnak, a kisebb láncrészletek mozgékonyabbá válnak. Fokozatosan hígan folyóssáválik, de a színe sötét marad.

- A forrásban lévő olvadékot (444,6 ̊C) hirtelen hideg vízbe öntve keletkezik az

amorf kén.

A gyors lehűlés miatt nem rendeződhet vissza kristályrácsba a kén, ragacsos, nyúlós és

alaktalan (amorf). A kéngőzökből (amelyek kétatomos

molekulák) a hideg vízfelszínen sárga, kristályos, porszerű kén is keletkezik. Az amorf kénből állásra újra rombos kén keletkezik