Melyik egyetemi kar, szak számít jónak?

Az összes IT és mérnöki szak, de az utóbbiból inkább a villamosmérnöki amit érdemes lenne kiemelni. (Illetve van pár "mérnökre" végződő szak, azokra figyelni kell, megtévesztő lehet.

Illetve az orvosi szakok mind jók.

Tanárként és ápolóként/mentősként munkád mindig lesz, de megélni belőlük nagyon nehézkes lesz.

Egyébként ha mesterképzést is tervezel, akkor több kapu kinyílik más szakoknál. Például matematikusként is nagyon jól lehet keresni, de illendő az MSc.

A gazdasági szakokból pedig akkora a tulképzés, hogy már elvárt minimum a mester, hogy több esélyed legyen. De az is tud jó lenni.

Mérnök, IT a jackpot. Már ha el tudod végezni. De ha megy a matek, fizika, infó akkor annyira gond nem lehet.

Orvosi se rossz, ha nem közkórházakban akarsz aprópénzért non-stop dolgozni. Egy magándokinak sincs megélhetési gondja.

Csak hogy btk-s szakokat is említsen valaki.

Az angol nyelvtudás még mindig érték, szóval anglisztika.

Illetve a pszichológiát is a hasznos szakok közé sorolnám.

Mármint itthon, vagy fejlettebb országokban?

Azt világosan kell látni, hogy az oktatási rendszer nem képes lefedni a valós munkaerőpiaci igényeket csak kb. 50%-ban. Ha megnézed az álláshirdetéseket, hogy egyáltalán milyen állások vannak, akkor olyan nevű állásokat láthatsz, amilyen szakok nem léteznek. Ezeket az állásokat a cégek különböző egyetemi végzettségű emberekből próbálják összerakni.

Ez utóbbi miatt inkább az számít, hogy mik azok a képességek (skillek), amelyeket az egyetemisták hoznak magukkal. És itt jön a #2. probléma, ti. hogy még ha van is 1:1-ben olyan szak, amire van közvetlen igény (például programozó), akkor sem azt tanítják az egyetemen, amire éppen igény van, hanem csak szintén kb. 50%-ban.

Ez mondjuk teljesen egyértelmű a programozók esetében, ahol úgy jönnek ki 5 év után végzett mérnökök, hogy gyakorlatilag az első munkahelyükön kezdhetnek el megtanulni programozni... egy fél éves Java bootcampről közvetlenül használhatóbb Java programozók jönnek ki, mint egy mérnök informatikus szakember. (Természetesen jogosak az ellenvetések, hogy de ez utóbbi tanul adatstruktúrákat és algoritmusokat stb. ami természetesen igaz, tehát nem az egyetemi képzést szólom le, csak mondom, hogy az egyetemi oktatás nem képest lépést tartani a munkaerőpiaccal.)

Vagy vegyünk más szakmát: vállalati stratégia. Többnyire közgazdászok és mérnökök dolgoznak itt, de ha mélyebben megpiszkálod, akkor itt is találsz gazdálkodásos, marketinges, turizmus-vendéglátásos, vezszerves közgazdászt, nyilván, hiszen "stratégia" szak nem létezik.

És ha még mélyebben megpiszkálod, akkor például nálunk van kulturális antropológus, pap, gépészmérnök (és nem gépipari a cég), korea-szakértő...

Szóval melyik egyetemi kar, szak számít jónak? Az, ahol jó skilleket tanulsz. A nyilvánvaló jó szakmákon (programozó, mérnök, orvos, közgazdász) felül rengeteg olyan szak van még, amelyeket Magyarországon nem sokra becsülnek, de olyan képességeket ad, amelyek később a karriered során nagyon sokat jelentenek.

Ide tartozik az összes humán tudomány, az aktuális büfészakozástól, mekizéstől függetlenül. A pszichológia, szociológia, antropológia, filozófia, esztétika mind nagyon értékes tudást adnak (de abban azért legyünk reálisak, hogy ezek közül az üzleti életben a pszichológiával a legkönnyebb elhelyezkedni, a többihez nagyon ügyesnek kell lenni).

Steve Jobs Apple-alapító kb. filozófiát és kalligráfiát tanult csak a Reed magánegyetemen...

Borzasztóan sokat ér (nyugaton) a matematika, statisztika, fizika, biológia, biofizika alapszak. Nekem volt egy főnököm, akinek mikrobiológiából volt phd-ja, és Európa régiós igazgató volt Európa egyik legnagyobb multijánál...

Amiket én büfészaknak hívok, azok azok a szakok, amelyekről úgy jössz ki végül, hogy nincsenek értékelhető skilljeid, vagy azokat mások jobban meg tudják csinálni. Ilyenek a rendezvényszervező, nemzetközi kapcsolatok, műszaki menedzser. Groteszk, hogy pont a nemzetközi kapcsolatokra van tömeges túljelentkezés meg 460-as felvételi pontszám, amikor a szak a valós életben sokkal (de sokkal-sokkal) kevesebbet ér, mint egy matek vagy egy szociológia alapszak. (A szociológia alapszakról például el lehet menni Survey statisztika mesterszakra, vagy utána tolsz egy MBA-t, és máris te vagy a piackutatás, trendkutatás, jövőkutatás sztárja az összes nagyobb multinál.)

Bölcsészet. Most mondhatjuk, hogy büfészak, de vannak multimilliárdos írók (Rowling, Stephen King stb. stb.), és irodalmárok nélkül nem lenne esténként mit néznünk a Netflixen. De nem lenne vállalati kommunikáció sem. Ugyanígy végigmehetünk minden bölcsész szakon, és a legtöbben van valami nagyon értékes.

A legegyszerűbb feloldása a problémának az, hogy az értelmes humán szakok mellé be kell tolni egy gazdasági szakot levelezőn (gazdinfót, kermarkot, vagy akár turizmus-vendéglátást) és máris ütőképes vagy a piacon, csak valami értelmeset is tanultál.