Gépészmérnöki vagy a mérnökinformatikus szak a jobb?

Az 5. válaszod kétségkívül impozáns, de számítsd bele az összes informatikai képzésben résztvevőt is (proginfós, gazdinfós, BProfos), ezekből végez évente úgy kb. 8000. Add hozzá ehhez a FOSZK-os, OKJ-s és egyéb diplomával dolgozó autodidaktákat (matematikusokat stb.) és máris sokkal több lesz az informatikus.

Add hozzá még az indiai konkurenciát (valami 300 millió szoftvermérnök van arrafelé, igaz, nem a legjobbak, de a nagy számok alapján ott is van jó), és máris valósabb képet kaphatunk az informatikai piacról. :)

tekintsünk el attól, hogy milyen szakok jöttek létre és hány informatikus van, mert ez nem mond semmit a gépész barátunk szerinti egyirányú átjárhatóságról..

ilyen szempontból ez nem valid érv..

viszont az, hogy azt hiszi, nem kell az 5 éves képzés, hogy valaki jó mérnök infós legyen és azt valaki pikk-pakk megtanulja udemy-s kurzusokból, kicsit azt sugallja, hogy nem igazán érti, miről is szól ez a szak..

ma 22:11

ÉÉÉsss még ezek után is sokkal többet keresnek mint a gépészek. Ez még jobban bizonyítja azt, hogy mire van nagyobb igény.

"de ha már mondjuk orvosi diagnosztikáról, űrtechnológiáról, vagy repülőgép gyártásról beszélünk megnyugodhatsz"

Megnyugodtam, és valóban. Ha orvosi diagnosztikáról, űrtechnológiáról vagy repülőgépgyártásról beszélünk, akkor valóban szükséges a nagyon mély szintű mérnöki tudás.

De Te is megnyugodhatsz, a programozói állások zöme nem űrtechnológia, hanem üzleti szoftverek gyártása Javában.

7. "egy K-közelítő algoritmus lépésszámát, vagy leképezni egy villamosságtani problémát valamilyen matroidelméleti reprezentációra"

Még egyszer. A programozói állások 95%-a üzleti szoftverek fejlesztése, ahol nincs szükség ilyen varázslásokra. Egyébként jó, hogy mondod: a villamosmérnöki is jó szak a programozásra, több tucat villamosmérnöki diplomás programozót ismerek. Őket is számoljuk bele.

ma 22:12

Az a gond vele, hogy soha nem programozott valódi projektet. Akkor jönne rá, hogy attól, hogy pl. c#-ban tudja hogy van a ciklus meg a buborékrendezés, össze fogja magát fosni akkor, ha a kezébe nyomnak egy további 1000 oldalas könyvet a WPF-ről meg még 1000 oldalt a LINQ-ról, hogy csak két technológiát említsek.

Aztán amikor azt se tudja mi az ip, meg mi a port, még írjon a progijához tárolt eljárást vagy simán csak egy összetettebb queryt egy adatbázisból.

Az, amit írtál, kedves gépész, kb. csak arra jó, hogy talán, esetleg, felvegyenek juniornak. Onnantól még évek és jópár technológia választ el téged attól, hogy ténylegesen érj valamit.

"A programozói állások 95%-a üzleti szoftverek fejlesztése, ahol nincs szükség ilyen varázslásokra."

:DDDDDDDDDDDDD

"össze fogja magát fosni akkor, ha a kezébe nyomnak egy további 1000 oldalas könyvet a WPF-ről meg még 1000 oldalt a LINQ-ról, hogy csak két technológiát említsek."

Senki sem fogja összefosni magát attól, hogy fel kell lapoznia egy C# könyvet (amelyekben mindkettő benne van, mint azt te is tudod). Valóban hosszabb idő elmélyedni egy C#/.NET technológiában – de ezt se a Műegyetemen teszi az ember... Onnan kezdve, hogy valaki bejutott egy junior állásba, ahogyan te is írod, a többi csak tanulás kérdése.

"Az, amit írtál, kedves gépész, kb. csak arra jó, hogy talán, esetleg, felvegyenek juniornak. Onnantól még évek és jópár technológia választ el téged attól, hogy ténylegesen érj valamit."

Ez pontosan ugyanígy van a frissdiplomás mérnökinformatikusokkal is, és onnan kezdve ez utóbbiak előnye rohamosan fogy (és nagyjából fél év alatt nullára redukálódik).

Ti tényleg úgy képzelitek, hogy – ha már emlegetted – összetett SQL lekérdezéseket (csak) az egyetemen tanulhat meg az ember? Az első adandó alkalommal, amikor szükség van rájuk, beszerez az ember pár normális könyvet és pár hét alatt megtanulja...

... ugyanúgy, mint ahogyan például a diplomás mérnökinformatikus is nulláról kezdi el megtanulni például a Go nyelvet, ha addig nem tanulta. Vagy ti abból éltek, amit az egyetemen tanultatok anno?