Negyedszerre egyetem? Nem lenne gáz már?

Nem vagy egyedül, kérdező. Aki nincs ilyen cipőben, az könnyebben ítélkezik. Az én környezetem szerint is gáz, meg szerintem is - én is ilyen helyzetben vagyok és sokszor utálom már magam, amiért még csam itt tartok. Én most a 3. szakomon vagyok, de én már úgy jöttem ide, hogy váltani akarok.

BTK-ról mentem gazdaságira. Egyik sem volt az én világom. Utána passzíváltam 1 évet, végül megtaláltam álmaim szakát, csak oda nehéz bekerülni, nem is sikerült az idén. De újrapróbálkozok, s ezek ellenére kezdtem bele egy alternatív szakba, ami végülis ha most sem jön össze majd a vágyott szak, marad, mert annyira nem rossz. De a másikért dobog a szívem és nagyon sokat küzdök érte.

Én az útkeresésemet nem érzem gáznak, mert ez is az élet része szerintem. Nem tudhatja mindenki 18 évesen, hogy mi akar majd lenni. Abban viszont van igazság, amit itt az egyik válaszoló írt, hogy így kiszolgáltatottak vagyunk és csak húzzuk az időt. Én ezt a szüleimtől is megkapom - bár még "csak" 22 vagyok, nem is érzem nagam túl vénnek ahhoz, hogy elkezdjek egy osztatlan képzést, de a családomnak más a véleménye. Valóban jó lenne talpra állni, önállónak lenni, de mit lehet tenni?

El lehet menni kasszázni, vagy árufeltöltőnek, esetleg gyárba. De hiába mondja itt az utolsó, hogy hülyeség az álmokat keretni, szerintem meg pont abban a korban vagyunk, amikor még megengedhetjük magunknak, hogy azt válasszuk, ami érdekel és amit szívvel-lélekkel szeretnénk csinálni nyugdíjas korunkig (ha lesz 😉).

Egy életed van, nem teheted meg azt a luxust, hogy nem boldogan éled ha. Ha úgy érzed neked kell egy másik szak, akkor hajrá.

Én most végzek, de nem tudom merre akarok még menni, csak hogy nem azt, amit végeztem. Mérnök leszek, de szívem szerint fizikus akartam mindig is lenni, csak valaki egyszer azt mondta, hogy nem vagyok elég okos. Ez a valaki én voltam. Hidd el, másoknak nincs semmilyen joga, hogy megmondja mit tegyél.

Persze akkor vállalni kell, hogy akár 10-szer többet kell dolgozni érte, mert senki nem támogat. Döntsd el mi éri meg.

Nem vagy egyedül! Egy éven át küzdöttem, azért, hogy bekerüljek mostani szakomra. Munka mellett letettem két emelt érettségit, be is kerültem. És most egy félév után itthagyom. Rájöttem, hogy mégsem nekem való.

Fuss neki újra, ne add fel! Ne érdekeljen, hogy gáz e, csak tedd bele a munkát, amit kell!

Mi volt az a szak, utolsó?

(A 2 emeltből orvosira gondolok. Ha az, miért hagytad ott?)