BME matematikaszak? Mennyire nehéz?

A BME matematikust nem ismerem, az ELTE elég nehéz, de OKTV 2. forduló azt jelenti, hogy jó esélyeid vannak elvégezni időben. Fontold meg az ELTE adott szakját is.

Amit az első ír, az elég messze van a valóságtól. Matematikusként elég széles a választék a munkaerőpiacon, vannak unalmasabb állások (pl diffegyenleteket megoldani az Audinak), vannak izgalmasabbak (pl mesterséges intelligenciát fejleszteni egy piaci szereplőnek). Az átlagos kezdőfizetés pedig egy jó 20%-al magasabb, mint a mérnökök esetében.

Diffegyenleteket nem matematikusok oldanak meg, hanem a tervező gépészmérnökök. MI-t nem ismerem, de kétlem hogy sok embernek tudna munkát adni ez a terület.

A teljes egészében elméleti tudományterületek jó néhány évtizede hanyatlanak, szerintem nem érdemes ebbe az irányba elmenni. Én minden érintett ismerősömtől negatív tapasztalatokat hallottam.

Kicsit elkésett válasz, de... Szóval az, hogy mennyire nehéz, az attól függ, milyen háttérrel rendelkezel. A BME matematika alapszakán sajnos egy meglehetősen elavult szemlélet uralkodik, ami egy "ideális matematikushallgatót" feltételez, aki egy előadás után, a következő órán már képes alkalmazni mindazon fogalmat és tételt, amit az órán leadtak, bármennyire absztrakt is legyen az. Ez a didaktikai rémálom a világ boldogabb - és tudományos szempontból sokkal-sokkal sikeresebb - országaiban már rég a jól megérdemelt szemétdombon hever. Nálunk kitart.

Mi a baj ezzel? AZ, hogy ez a libatöméses didaktika pont azt veszi el a hallgatótól, ami miatt megéri matematikával foglalkozni, a dolog szépségét. Lehet, hogy vért izzadva sikeresn fogsz a ZH-n öt feladatot parciálisan integrálni, de ha nem vagy teljesen autista, esélyes, hogy a végére meg fogod utálni a dolgot és azért fogsz imádkozni, hogy túl legyél már az első éven, hátha a második jobb lesz. Az anyag mennyisége irreálisan nagy, egy bálna méretűre felduzzasztott tantervről van szó. De nem pusztán az anyag mennyisége a baj, hanem inkább az, hogy az egész az első pillanattól végtelenül absztrakt, annyira, hogy alig van esélyed sima gimnáziumi tudással megérteni és élvezni. Pedig ahhoz, hogy jó matematikus legyél, élvezned kell, amit csinálsz.

Erre a képzésre ráférne egy nagyon alapos didaktikai átszervezés. Valahogy a 21. századi szintre kéne hozni az oktatást, mert ezzel valószínűleg a legtehetségesebb hallgatókat is elveszti a rendszer. Pont ők azok ugyanis, akik a legkevésbé tűrik ezt a fajta elárasztásos tanítási technikát.

Ennyi jutott erről az eszembe. Sajnálom, hogy nem tudtam optimistább képet rajzolni.