Miért tértünk át a Bolognai rendszerre ?

előny és hátrány is hogy könnyebb egyik diszciplináról átmenni a másikra (alap - és mesterképzés között). Pl. sokan vannak akik társadalomtudományt tanultak alapképzésen de gazdasági képzésre mentek mesterre. Ők most ezt sokkal könnyebbben megtehetik mert átjárhatóak. Persze ennek ott a negatív része, hogy ha nem készültek fel erre megfelelően és nem vettek fel alapozó tárgyakat, akkor érezhetően kevesebb az alaptudásuk, ami mesteren elvárható lenne. Ilyenkor vagy újravesznek jó sok mindent (ami eléggé idegesítő azoknak akik hasonló alapképzésen voltak), vagy a diszciplina váltóknak maguktól kell behozni a lemaradást és lépést tartani.

Nagy pozitívum még hogy mivel ez egy nemzetközi rendszer, így sokkal könnyebb a diplomát külföldön is elfogadtatni és külföldön továbbfolytatni a tanulmányokat

Ehhez először is látni kell, hogy egy fontos társadalmi cél a diplomások arányának növelése, ugyanis az új gazdaság tudás alapú gazdaság, és nincs szükség annyi szakmunkásra. A diplomások aránya 1990-ben még csak 15% volt a frissen végzettek között, mostanra ez háromszorosára nőtt.

[link]

Nyilván ez csak úgy lehetséges, ha lejjebb engedjük a színvonalat, illetve menekülő utat engedünk 3 év után a kevésbé tehetségeseknek, akik valójában szellemi szakmunkások. (Például mezei kóder, vagy projekt menedzser stb.) Ehhez fontos volt a nagymúltú szakokat (például a legendásan világszínvonalú ókortörténeti bölcsész szakjainkat) szétverni, és helyettük “nemzetközi kapcsolatok” meg “műszaki menedzser” büfészakokra terelni az embereket nagytömegben (akik például telefonálgatni tudnak a német, amerikai tulajdonosoknak, hogy mikor lesz legyártva olcsóért a spiráltekerentyűs herkentyű stb.).

A BA/BSc az új érettségi, az MA/MSc annyit ér, mint régen egy főiskolai diploma, és lassan a PhD veszi át a diploma szerepét. (Nem véletlen, hogy míg 30 éve komoly, 4-500 oldalas disszertációkat írtak, addig ma 120 oldalas műveket adnak be, amelyek a legtöbbször 3-4 kutatási cikk egybefűzve, nyomokban felfedezhető újdonság-elemekkel.)

Szóval a bolognai rendszer kiválóan szolgálja a nemzetközi nagytőke érdekeit, hiszen gyorsan mozgósítható telefonos kisasszonyokra, aktakukacokra, könyvelőkre, “projekt menedzserekre” van szükség, nem világklasszis assziriológusokra, esztétákra vagy klasszika-filológusokra. Ez utóbbiakat az angol és amerikai egyetemek (Oxford, Princeton stb.) termelik, és ők is gazdagodnak meg belőle (Stephen King, J. K. Rowling, Stephanie Meyer illetve a teljes hollywoodi, netflixes, amazon videós szerzői réteg stb.).