Mit szóltok ahhoz a jelenségről ,ami kor bekerül a tanár gyereke ugyan abba az iskolába ahol a tanár tanít?

"a tanárgyereknek minden meg lett engedve és mindent elnéztek neki."

Nekem pont az ellenkezője volt a tapasztalatom. A tanárgyereknek volt a legszarabb, mert a legapróbb szemtelenségek vagy hibák is vissza jutottak az anyához.

A gimimben több tanárnak a gyereke is odajár. Egyiknek sincs minden megengedve. A gólyabálon én és egy tanárgyerek (a legjobb haverom, együtt fogunk érettségizni) ittunk egy doboz sört ketten. Elkaptak bennünket és mindketten igazgatóit kaptunk. Megcsináltuk a magunk baromságát és megkaptuk érte a büntetést.

Gondolom ez iskolája válogatja. De korántsem van általánosan az amit írsz. Tanárgyerek között ugyanúgy van jófej és seggfej, mint a nem tanárgyerekek között.

Nekem általánosban volt tanárgyerek osztálytársam, konkrétan az osztályfőnökünk, aki angolt és matekot tanított nekünk.

A srác angolból jó volt, de a matek nagyon nehezen ment neki.

Nem volt kivételezés sem jó, sem rossz irányba.

Angolból 4-5 jegyeket gyűjtött, de matekból 2-eseket, sőt, egyik évben megbukott.

Tehát egyazon évben, a saját tanár anyja buktatta meg matekból.

Ez van. Azért egy-két elhíresült példától eltekintve (hiszen ha nincs kivételezés, akkor az emberek nem beszélnek róla, így ezeknek az eseteknek a híre nem terjed annyira), azért legtöbbször valójában nincs kivételezés, iskolában ugyanúgy elkülöníti a tanár a magánéleti személyét a tanáritól.

A legviccesebb (kívülről nézve legalábbis) az volt, mikor osztályfőnöki megrovást kapott, és a szülőnek be kellett jönni. Akkor sem odázták el sima aláírogatással, hanem az anyja otthon nem beszélt róla, és osztályfőnökként behívatta a gyerek apját, a saját férjét mint szülő, és az irodában beszélték csak át a dolgot, tanár-szülő minőségben, nem apa-anyaként.