Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Magyar iskolák » Szakdolgozatnál a plágium...

Szakdolgozatnál a plágium vizsgálat esetében mennyi a megengedett %?

Figyelt kérdés

Hasonlóság mennyi lehet? (hány %?)


Illetve plágium hány % "lehet" ?(ami le van hivatkozva de ugye sokmindnet annak vesz)


Vagy csak 1 %-os értéket mutat összességeben?


ápr. 12. 15:24
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:

A hasonlóság (similarity) és a plágium az két különböző érték.


A TurnitIn csak a Similarity értéket fogja alapból kiírni, de az oktatói profilokban van lehetőség ezen belül a hivatkozás nélküliekre szűrni, az lesz a plágium.


*************************


"Illetve plágium hány % "lehet" ?(ami le van hivatkozva de ugye sokmindnet annak vesz)"


Abból lesz plágium, ami nincs, vagy nem helyesen (a referencialistában lévő adatok nem tűpontosak) van hivatkozva.

Ebből 0% a megengedett, zéró tolerancia az elv.


"Hasonlóság mennyi lehet? (hány %?)"


Ideálisan 8-12% Similarity a jó. Nagyon rugalmasan nézve még a 6-14% is belefér, ha nagyon szükséges (természetesen csak a szövegtörzset számolva).

Ha ezen kívül esik akár lefelé, akár felfelé, az baj.

ápr. 12. 17:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 A kérdező kommentje:

Tehát a 14% a plafon a hasonlóságot tekintve?


0%?

És azt hogy?

Nyilván vannak benne neten elérhető dolgok, amik le vannak hivatkozva ugyan, de nem én találtam ki. Azt nem fogja jelezni a rendszer, hogy "megtalálta"


Hogy érted, hogy nem helyesen van hivatkozva?

A program azt is méri, vagy a bíráló megnézni, hogy amit az irodalomjegyzékbe feltüntettem ténylegesen onnan vettem és arról az oldalról...?!

ápr. 12. 18:03
 3/11 A kérdező kommentje:
"Azt nem fogja jelezni a rendszer, hogy "megtalálta""*?
ápr. 12. 18:04
 4/11 anonim ***** válasza:
66%

"Tehát a 14% a plafon a hasonlóságot tekintve?"


Hát az a nagyon plafon. Én inkább úgy mondanám, hogy a 14% az már a tető, inkább a 12% legyen a plafon.


"0%?

És azt hogy?"


Mondjuk úgy, hogy ne plagizálj? Ha nem teszed (azaz minden amit mástól veszel át, helyesen le van hivatkozva), akkor nem lenne plágium akkor sem, ha a Similarity 100%.


"Nyilván vannak benne neten elérhető dolgok, amik le vannak hivatkozva ugyan, de nem én találtam ki. Azt nem fogja jelezni a rendszer, hogy megtalálta?"


Dehogynem, ez bele lesz számolva a Similarity értékbe (azok is, amikről azt hiszed, hogy nem elérhető neten, ugyanis de, csak legfeljebb zárt adatbázisban amihez nem fértél hozzá), de attól még nem lesz plágium.


"Hogy érted, hogy nem helyesen van hivatkozva?

A program azt is méri, vagy a bíráló megnézni, hogy amit az irodalomjegyzékbe feltüntettem ténylegesen onnan vettem és arról az oldalról...?!"


Picit furán fogalmaztad meg ezt a kérdést, ezért picit jobban elmondom:

A TurnitIn megtalálja a hasonlóságot, ez nem kérdés.

Igen, a TurnitIn az adott tartalomhoz kiírja, hogy honnan származik.

Természetesen előfordulhat, hogy valami több helyen is szerepel (például egy önálló esettanulmány könnyen bekerülhet a későbbiekben egy tanulmánykötetbe), és te pont a másik helyről szedted, de az ilyeneket a konzulens/bíráló át fogja nézni.


De itt az utolsó fél mondatból továbbvezetve egy kis extra: A későbbiekben, visszamenőleges hatállyal is lehet plágiummal vádolni valakit, ha pedig ez beigazolódik, a diploma is visszavonásra kerülhet! Tehát az nem elég, hogy a védésen átcsússzon valami félkegyelmű bíráló miatt, mert egy későbbi megtekintő is jelezheti, hogy a hivatkozott forrást nem találja az adott helyen.

ápr. 12. 18:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 A kérdező kommentje:

extra:

Nehogy már azért visszavonják a diplomát, mert esetlegesen az adott forrás megszűnt, láttunk már ilyet. Meg egyébként is, hogy jön ahhoz bárki, hogy minősítse valakinek a munkáját, amivel dolgozott. Foglalkozzon mindenki a saját szakdolgozatával, az egy dolog, hogy néz másnak a dolgozatából ötleteket, de szerintem az túlzás lenne, hogy kijelenti (még akkor is, ha valóban nem találja), hogy ezt a dolgozatot nézzék át, mert nincs ott a forrás. Neki attól még ugyanúgy meg kell írni a saját dolgozatát, tehát azzal kell foglalkoznia és nem azzal más esetleg mit rontott el, miben hibázott. Mindenki dolgozatában lehetne hibát találni.


Azért fogalmaztad mert furán mert nem tudom hogy működik, nem láttam még ilyet, min megy keresztül, ha tudnám nem kérdezném. A "TurnitIn" egy program neve? mert ez annak nem egyértelmű szerintem aki ebben nincs benne.


Én nem értek a programhoz, de a 14%-ot így laikusként nem gondolom soknak, ha a program olyan szavakat is hasonlóságnak vesz amit nem lehet másképp írni.



"minden amit mástól veszel át, helyesen le van hivatkozva), akkor nem lenne plágium akkor sem, ha a Similarity 100%."

Nem tudom te mit értessz mosmtmár plágium alatt. Arról volt szó, hogy a hasonlóság legfeljebb 14% lehet, de a plágiumnak 0%-nak kell lennie, akkor hogy van az, hogy nem plágium de a hasonlóság 100% ...?! Lehet, hogy te érted, mert esetleg ezzel foglalkozol, de annak aki még nem látott ilyet szerintem ez alapján, ahogy írod nagyon nem áll össze.


"Dehogynem, ez bele lesz számolva a Similarity értékbe"

Minden információ valahonnan írva van (a saját gondolatok mellett) akkor minden hasonlóságág? Így elég hamar megvan a 14% szerintem. Hiába hivatkozom én le, ha a hasonlóság vizsgáló méri, ha jól értem, bár elég kacifántos ...


És mi van akkor, ha egy információ több oldalon is szerepel?

Én hivatkozok egyre, ahonnan én vettem de a program a másikat jelöli meg forrásnak?

ápr. 12. 19:07
 6/11 anonim ***** válasza:

Nem az előző válaszoló vagyok, de megpróbálom elmagyarázni:


"Nem tudom te mit értessz mosmtmár plágium alatt"


A plágium olyan szövegrészlet, amit nem te írtál, hanem valaki mástól vetted át ÉS nem hivatkozol arra a másra, tehát a sajátodként akarod feltüntetni, pedig nem az. Ez semmilyen mértékben nem megengedett.


Az viszont, hogy a dolgozatod valamilyen mértékben egyezést mutasson másokéval, elkerülhetetlen, már csak azért is, mert egy véges szókincsű nyelven csak véges számú szöveget lehet alkotni adott terjedelemben. Ha azt is elvárjuk, hogy a szöveg értelmes legyen és egy adott témáról szóljon, akkor a lehetséges kombinációk igencsak megcsappannak. Ugyanazt a dolgot nem lehet tetszőleges számú különböző módon kifejezni, tehát ha több ember is ír ugyanarról vagy nagyon hasonló témákról, akkor elkerülhetetlenül lesznek a munkáik között átfedések. A Turnitin ezeket vizsgálja. Ha azt a dolgot egyszerűen nem lehet máshogy értelmesen kifejezni, az nem érdekli, ezért is megengedett az a 12 vagy hány százalék. (Ezért is kell a vizsgálatból az irodalomjegyzéket kihagyni, mert az nagymértékben megtolná a százalékot, pedig hivatkozni tényleg csak néhány módon lehet egy adott publikációra.)


A Turnitin egyébként egy internetes szolgáltatás, amiért felsőoktatási intézmények fizetnek, és az oktatóiknak hozzáférést biztosítanak. A Turnitin LLC működteti, ez egy amerikai cég, a kaliforniai Oakland-ben van a székhelyük. Ez a program kizárólag szavak és mondatrészek egyezését vizsgálja, nem AI, a tartalom nem érdekli. Ha három könyvben szerepel valami, és te csak az egyikre hivatkozol, az nem baj, a Turnitin csak egyszeresen veszi figyelembe (ha jól tudom).


"Nehogy már azért visszavonják a diplomát, mert esetlegesen az adott forrás megszűnt, láttunk már ilyet. Meg egyébként is, hogy jön ahhoz bárki, hogy minősítse valakinek a munkáját, amivel dolgozott."


A tudomány nem piaci termék. A gazdaságban ha valamit rengetegen megvesznek, akkor az a dolog sikeres, akkor is ha egyébként egy gagyi fos. A tudományos tevékenységnek viszont alapvető része az ellenőrizhetőség és bizonyíthatóság, mert ezekre alapszik a belé vetett bizalom. Ha valakinek a szakdolgozatával kapcsolatban plágiumgyanú merül fel, akkor nem fogják csak úgy egyből bevonni a diplomát, az egyetem el fog indítani egy belső eljárást, aminek természetesen a "gyanúsított" is a része lesz. Ha valami nagyon ritka, régi könyvre hivatkoztál, amit mások nem találtak meg, akkor lesz lehetőséged rámutatni, hogy tessék itt kell keresni. Folyóiratokban publikált cikkek pedig évtizedekre visszamenőleg fent vannak az interneten, vagy ha annyira régi, hogy nem elérhető digitálisan, akkor is le lehet nyomozni és meg lehet találni, csak macerás. Nem szoktak diplomákat csak úgy hasraütésszerűen elvenni, mert az egyetemnek/témavezetőnek is égés.

ápr. 12. 19:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 A kérdező kommentje:

6:

Én is így ismerem, ahogy te írtad, hogy nem saját szöveg hivatkozás nélkül van feltüntetve, sajátként.

Viszont az előző válaszoló, ha jól értem ha hivatkozva van is plágiumnak gondolja.


Azt értem, hogy nem probléma, ha megegyezik mások dolgozatával kicsit, hiszen van egy olyan keres, amit követni kell. És ha az internet szöveget találja meg a vizsgáló, de le van hivatkozva? Az probléma? Persze nem szószerint, de van amikor nem lehet teljes mértékben átírni.


"pedig hivatkozni tényleg csak néhány módon lehet egy adott publikációra"

Mármint magára a formára gondolsz? pl. (Kovács 1992)


"Turnitin egyébként egy internetes szolgáltatás"

Itthon is elérhető? Vagy csak az intézmény részére?


"nem AI, a tartalom nem érdekli"

Azt külön program méri? Vagy azt nem is mérik?


"A tudományos tevékenységnek viszont alapvető része az ellenőrizhetőség és bizonyíthatóság, mert ezekre alapszik a belé vetett bizalom. Ha valakinek a szakdolgozatával kapcsolatban plágiumgyanú merül fel, akkor nem fogják csak úgy egyből bevonni a diplomát, az egyetem el fog indítani egy belső eljárást..."

Ez idáig rendes is van, és meg is értem, hogyha gond van akkor nem adják oda a diplomát, tiszta sor. Viszont a hozzászóló úgy írta, hogy ha a későbbiekben, ha valaki olvassa és talál benne problémát, akkor jelezheti és visszavonják...

Ezzel nem értek egyet, volt rá lehetősége azoknak akik ezzel foglalkoznak, hogy átnézzék. Rendben találták, osztályozták... megvan a diploma. Azt tartom felháborítónak, hogy ezek után valaki elolvassa és neki problémája van vele, akkor jelezheti és visszavonhatják. Ehhez hogy jön bárki? Én azt sem engedném meg, hogy másnak a dolgozatát bárki is olvashassa, de ez csak az én véleményem. Viszont azt már végképp nem tartom fair-nek, hogy, ha talál benne bármi hibát azt jelezze. Hibát bármiben lehet találni. Amikor keresgéltem dolgozatok a témában én is olvasgattam és nem egy olyan forrás volt ami már nem volt elérhető, de ha rosszul lett volna hivatkozva sem jutott volna eszembe az, hogy na márpedig én ezt jeleni fogom, vonják csak vissza a diplomáját. Szerintem mindenki a saját dolgozatával foglalkozzon és ne másét bírálja, nem ez a feladata.

ápr. 13. 12:32
 8/11 A kérdező kommentje:
6: És köszönöm a segítséged, hogy leírtad.
ápr. 13. 12:32
 9/11 anonim ***** válasza:

Tegnap már nem volt időm válaszolni.

Úgy néz ki félreértettél egy-két elemnél, így kénytelen leszek szájbarágósabban írni (én nem akartam egy gyakori hozzászólást olyan hosszúra tölteni).


Mivel a #6 már megválaszolta részben a dolgokat, így én nem térek ki mindenre.


*************************


"Viszont az előző válaszoló, ha jól értem ha hivatkozva van is plágiumnak gondolja."


Nem így gondolom. Nem tudom, hogy direkt, vagy véletlenül hagyod ki a legfontosabb szót.

Én ezt írtam (kiemelem a fontos szót): Abból lesz plágium, ami nincs, vagy nem HELYESEN (a referencialistában lévő adatok nem tűpontosak) van hivatkozva.

Tehát a referencialistában HELYESEN szereplő elem nem lesz plágium.


Te csak két "részre" (1. és 2. a következő listában) szeded ebben a választási lehetőségeket, de valójában három van:

1. Hiányzik a hivatkozás. --> Plágium

2. Ott a hivatkozás, és tökéletes mind a szövegközi, mind a listás. --> Nincs probléma

3. Ott a hivatkozás, de hibás valamelyik adat. --> Plágium


Ez az internet előtti időkből maradt meg, azóta sem változott és ugyanolyan szigorúan tekintendő és remélhetőleg a jövőben is így marad.


Például:

Üzleti elemzésben gyakran használjuk Barro cikkét a gazdasági növekedésről.

Ez a "The Quarterly Journal of Economics" folyóirat 1991-ben, a 106-os kötetben, a 2-es lapszámban jelent meg a 407-443. oldalon.


A plágium ellenőrzése eredetileg úgy történt (attól még, hogy van internet, a szabályok és a háttérbeli elmélete nem változott), hogy előkapták az a hivatkozott lapszámot, és megnézték valóban benne van-e.

Az oldalszám volt az egyetlen (ha nem idézet, mert ott fontos az oldalszám), amiben rugalmasnak lehetett lenni, mert ott az egyetlen, ahol egyértelmű, hogy csak gépelési hiba.


De ha te mondjuk véletlenül a 2-es lapszám helyett 3-as lapszámnak írtad?

Előkapták a 3-as lapszámot, nincs benne. A hivatkozás tényével magával elismerted, hogy nem saját gondolatod.

De a hivatkozott helyen nincsen ilyen információ, ergo nem a valódi forrást jelölted meg.

Bumm, plágium!


*************************


"És mi van akkor, ha egy információ több oldalon is szerepel?

Én hivatkozok egyre, ahonnan én vettem de a program a másikat jelöli meg forrásnak?"


Legújabb formájában a TurnitIn ezeket már összeveti. Ahogyan a #6 jelezte, a TurnitIn maga még nem kapott igazi LLM-et (AI) maga mögé (bár nagy pontossággal tudja ellenőrizni), de összefüggésekben nézi a szöveget.


Ha az adott információ több forrásból is beszerezhető, a következő ".(pont)" karakter előtt pedig van egy karaktersorozat zárójelben, akkor az abban lévő karakterekkel összeveti, hogy a zárójelben lévő betűsor egyezik-e akármelyik forrás szerzőivel.

Ha igen, akkor nincs gond, véletlenül sem fogja plágiumnak venni.


De emiatt is fontos például, hogy neveket sosem változtatunk, akkor sem, ha különleges karakter (pl. egy dán/norvég szerzőnél, ø vagy æ karakter) van benne, nem szabad átírni.


*************************


"Mármint magára a formára gondolsz? pl. (Kovács 1992)"


Szerintem igen, a #6 itt arra gondolt. Rengeteg hivatkozási szabvány ("forma") van. A kötelező információk fajtája és formázása pedig ezen fog múlni.

Van olyan szabvány, például a Chicago 15th, ahol az oldalszám kötelező minden esetben, nem csak idézetnél.

Egyedül a nagyon teoretikus, egész könyvet átívelő tartalmat egy mondatba megfogalmazó esetekben lehetett kihagyni,

de egyébként az átírt, átfogalmazott, saját tartalmadba beépített, viszont lehivatkozandó információhoz is, oldalszámot kellett írni. (Jól sejted, mindenki utálta, köztük én is.)


Na de az elvárt hivatkozási szabvány ("forma") dönti el milyen információk kellenek. Lehetséges, hogy ami az egyik formában tökéletes, az egy másik szabványban plágium.

De ezek be vannak táplálva a TurnitIn-be, illetve a professzorok maguk is tudják.


A lényeg az a plágium elkerülésben, hogy a következő helyzetet kell elképzelni:

Ha leáll és megszűnik a teljes internet, akkor -- az internetes forrástípusok kivételével, természetesen -- CSAK a hivatkozásodban lévő információk alapján, TŰPONTOSAN meg lehessen találni az eredeti információt, fizikai formában való beszerzés útján.


*************************


"Itthon is elérhető? Vagy csak az intézmény részére?"


Minden LMS (tanulási rendszerek, mint Canvas, Moodle, CooSpace stb), illetve maga a Neptun is, be van kötve a TurnitIn-re a háttérben. Főképpen csak az intézmények oldaláról férnének hozzá.


Sima magánszemélyként/tanulóként elméletileg nem tudnál rá belépni, DE:

Megfelelő helyeken tudsz venni/előfizetni profilra, legolcsóbb verzióban azt hiszem olyan 30-35ezer forint havonta, illetve megkérhetsz ilyen profillal rendelkező ügynökségeket, akkor általában 5000 forint körüli összegért megkapod a Similarity és AI értékeket, a Plágiumot csak extra díjért.


*************************


"Azt külön program méri? Vagy azt nem is mérik?"


Itt a #6 úgy értette, hogy a TurnitIn maga nem AI.


Viszont méri az AI-t.

Az elmúlt egy évben (ChatGPT nyilvánossá tétele előtt ugye nem volt rá szükség) volt pár birka, aki nem tudja felfogni a detektorok működését és ezért megpróbált pattogni, hogy

"HááÁÁ de honné' tUdnáÁ hóóÓ nEm ÉN íÍtaM úGGy AzTaT a EGY moNDaTot???4!44!!",

de természetesen (hála az égnek) sikertelenül!

Az egyetemek számára a TurnitIn AI detektálása "hiteles" (mégha nem is "hitelesÍTETT") mérésnek számít.


Sajnos van pár ember, akinek sikerült átcsúsznia rajta (még a tavalyi időkből, amikor egyáltalán ki kellett dolgozni ezeket az érzékelőket), de ezek az eszközök is fejlődtek folyamatosan, ami tavaly márciusban még át tudott csúszni, az ma már simán 100%-os AI jelzést kapna.


*************************


"Viszont a hozzászóló úgy írta, hogy ha a későbbiekben, ha valaki olvassa és talál benne problémát, akkor jelezheti és visszavonják..."


Na ez az aminél el kell ismernem, hogy az én megfogalmazásom nem volt 100%-ban egyértelmű.

A "jelezheti" szót nem úgy értettem, hogy lenne egy kifejezetten magánolvasók számára fenntartott e-mail, amire lehet korábbi anyagokkal kapcsolatos vádakat beküldeni.

Itt a "het" toldalékkal egyáltalán az esélyt szerettem volna jelezni.


Ez olyan helyzetben fordulhat elő, hogy valaki (és ismételten eltekintünk "Ó a nagyságos és mindenható internet!" adta további kereséstől) a későbbiekben hasonló témát kutat mint amiről az illető írt a szakdolgozatában (ez nem feltétlenül kell másik egyetemista legyen, lehet egy már régóta szakmában lévő aktív kutató is),

viszont (ahogyan egy normális szakdolgozatnál lennie kéne) elolvasná az eredeti forrást, hátha talál benne magának más hasznos információt is, vagy máshogy értelmezi, mint az adott szakdolgozat írója.

Megkeresné Ő, de mondjuk az adott lapszám (pl. 4-es lapszám lett írva, de abban az évben csak 3 volt) nem is létezik.

De neki nagyon kéne a forrás, mert az arra épülő gondolatok a szakdolgozatban nagyon jók. Hát értelemszerűen elkezd utána kutatni, szakdolgozat esetén pedig a legegyértelműbb az egyetem felé fordulni ahol beadták, hiszen ők tudhatnak róla, vagy nekik lehet még elérhetőségük hozzád (amit nem adhatnak ki, így ők keresnek fel).


És ezzel már meg is lettél találva akadémiai kötelességszegésért (magyarul kicsit erősnek hat a "kötelességszegés", de nem az), ugyanis az academic misconduct-ba beletartozik a nem tökéletes hivatkozás.


Senki sem "jelentget", vagy "kijelenti hogy nézzék át". Ehhez elég EGY jóhiszemű, becsületes, idősebb kutató, aki véletlenül talált rá a szakdolgozatodra, és érdekelné a benne lévő forrás.


A művelet pedig természetesen nem azonnali, bemondásra történő visszavonással fog járni, hanem vizsgálattal, helyesbítési lehetőséggel, stb., tehát lehet az a vége, hogy nem vonják be.


*************************


"esetlegesen az adott forrás megszűnt"


Ezért elvárás mindenhol (talán még az olyan ZS-kategóriás helyeken is, mint THE, EKKE, NYE, ME, SZE, stb.), hogy az internetes források a lehető legkevesebbet legyenek használva, amennyire csak lehet, csökkenteni kell a számukat.

Ami pedig nem internetes forrás, az nem tud megszűnni.

ápr. 13. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 A kérdező kommentje:

"mi tavaly márciusban még át tudott csúszni, az ma már simán 100%-os AI jelzést kapna"

Akkor ez a "szigorítás", pontosság... idén jött be? És ez a plágium ezekszerint kimutatja az AI-ról vett dolgokat is? Tehát méri a hasonlóságot, a plágiumot, és az AI használatot?


Nekem az nem világos, hogy ha hivatkozom egy szövegre és mondjuk az irodalomjegyzékbe feltüntetem a linket, a letöltés dátumát, a szerzőt, a címet, minden lóf....-t amit kérnek, de mivel annyi szabály van, hogy esetleg nem szándékosan, de rosszul tüntetem fel, de ott van még az oldalszám is az akkor miért is plágium mikor hivatkozva van rá... Isten bocsássa meg hogy valaki hibázik és mondjuk ,ahol szerkesztőt is kell írni rosszul írja, mert számomra pl. az is olyan macerás, én írtam ahogy írtam aztán vagy jó vagy nem de le van hivatkozva teljesen pontosan, meglehet találni csak lehet hogy vesszővel választottam el és nem kötőjellel, mert mondjuk nem találtam olyan példát, hogy ahol nem csak szerző van, hanem szerkesztő is hogyan kellene írni, ezt én nem venném a plágium kategóriába, ugyanis megjelöltem teljesen pontosan honnan vettem és nem sajátként tüntettem fel


"De neki nagyon kéne a forrás, mert az arra épülő gondolatok a szakdolgozatban nagyon jók. Hát értelemszerűen elkezd utána kutatni"

Én is jártam így, mégsem szóltam senkinek... Aki írta a dolgozatot is megdolgozott azzal a dolgozattal, én nem venném a bátorságot, hogy megnézem az irodalomjegyzékét, találtam pár tökjó könyvet, nem jó a hivatkozás és akkor jelzem. Én betudtam annak, hogy így jártam. Keresnem kell másik forrást, ő is megszenvedett azzal a dolgozattal, elég gáz ha valaki csak egy hasonló dolgozat forrásaiból tud magának forrást találni.

Volt nekem is hogy láttam amiket leírt milyen jók, de bárhol kerestem sehol nem találtam a könyvet, már sehol nem volt elérhető. Kerestem másikat.



Egyébként nekem a legtöbb forrásom internetes forrás, esszé, mivel könyv formájában nem találtam normálisat, de megkérdeztem a konzulenst és azt mondta, hogy nem gond, van aki egyetlen egy könyvet sem használ, csak a neten található dolgokat.


Ugyanúgy ahogy egy internetes forrás, a könyv "megtud szűnni"!!!

Több könyvvel is jártam úgy, hogy hivatkoztak rá, 6-7 könyvtárban, antikváriumban, csoportokban kerestem és sehogy nem jutottam hozzá, ergo hiába létezik valahol valakinél a polcon, ha sehogy nem tud beleolvasni az ember, mintha nem is lenne.

ápr. 13. 17:25
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!