Szakdolgozatnál a plágium vizsgálat esetében mennyi a megengedett %?

A probléma az, hogy önérzetes vagy és nagyobbnak hiszed az egód, mint a rendszer maga! Itt most véletlenül sem beszólni akarok, mielőtt félreértenéd, az "egót", mint filozófiai fogalmat értem, mindenféle rossz hangsúly nélkül!

A diplomások 90%-a tudott alkalmazkodni a rendszerhez, előre- akár már az első szemesztertől kezdve utánanézve a szakdolgozat-készítés és hivatkozás menetének, módjának, ellenőrzésének, és betartani a szabályokat!

A maradék 10% akiknek vagy okosba (tíz- és százmilliókért) lett megoldva hogy átmenjen, vagy 100%-os szerencsefaktorral átjutott, esetleg már 15. féléve a 7 féléves szakon és a professzorok sajnálatból átrúgdossák a szakdolgozatát.

A hallgató a rendszerben a legkisebb hal, akinek nincsen hangja, csak tátoghat!

Lehet lázadozni és felszólalni a szabályok ellen, de kérdés, hogy kinek mi a fontosabb!

Neked fontosabb, hogy diplomát kapj, vagy az egyetemnek fontosabb, hogy neked diplomát adjon? Na ugye!

*************************

"Tehát méri a hasonlóságot, a plágiumot, és az AI használatot?"

Igen. A TurnitIn első körben ad egy Similarity értéket, ezt látni már az első listában, de utána azt megnyitva látható az AI is.

De mutatom képekkel: (Kivétel a Similarity-n belüli plágiumra szűrést, valamiért olyankor a képernyőképek szétdarabolódnak)

1. A lista maga a feltöltött papírokról

[link]

2. Megnyitva a Similarity Report

[link]

Mint láthatod, itt a felismert mondatrészeket, forrás szerint más-más színnel kiemeli, jobb oldalon pedig listázza is az összes forrást.

Sőt, ha rákattintok, akkor jön a 3. pont.

Ha pedig a szűrök a beállításokban, akkor pedig a plágium gyanús eseteket hozza ki, amikor van Similarity, de a mondat végén nincs hivatkozás, vagy ha a referencialistában szereplő helyadatok szerint az adott szerzőtől nem talál írást.

3. A forrás teljes szövege

[link]

Sőt, pirossal még ki is emeli azon az oldalon is, hogy mi az ami onnan származik.

4. AI report

[link]

Ezen pedig látható, hogy a dokumentum hány százaléka AI. Ezeket a mondatokat pedig ki is emeli kékkel.

Nem kell hozzá egybefüggő szövegeknek lennie.

Elég, ha egy mondat a bekezdésen belül AI által lett újraírva, már azt is érzékeli.

*************************

"akkor miért is plágium mikor hivatkozva van rá... Isten bocsássa meg hogy valaki hibázik"

Isten meg fogja bocsátani. Az egyetem nem.

Ezt nem tudom, hányszor kell még leírni neked:

A forráson belüli információk szerinti beazonosítás/plágium-ellenőrzés sorrendjében, a könyvek kivételével, NEM a szerző/év/cím az elsődlegesek, hanem a helyadatok!

Azért plágium, mert a hivatkozásodban szereplő helyen nem található a valós forrás.

*************************

"lehet hogy vesszővel választottam el és nem kötőjellel"

Ez formázási hiba, nem plagizálás.

Megint nem azt érted, ami le van írva.

A hivatkozásban lévő INFORMÁCIÓKNAK/ADATOKNAK kell tűpontosnak lenniük, hogy ne legyen belőle plágium.

A központozás, dőltbetűzés, sorrend, azok formázási hibák.

Természetesen vissza lesz dobva javításra, de ha mégis átcsúszik, mert a konzulenst nem érdekli, az értékelésbe viszont elég nagy erővel számít bele, ha a hivatkozások nagy része hibás, az könnyen ronthat egy komplett jegyet, szerencsétlen esetben akár két jegyet is a végeredményen.

*************************

"mert mondjuk nem találtam olyan példát, hogy ahol nem csak szerző van, hanem szerkesztő is hogyan kellene írni"

Ez nem lehetséges.

Olyan formát nem várhat el az egyetem (ezesetben irány a megfelelő hivatalok, hogy indítsanak egy kivizsgálást), ami nem szabványosított.

A hivatkozási "formák", akkor nevezzük így, nemzetközileg nagyon komolyan szabályozott, "szabványosított" formátumok.

Ezeket az ISO 690-es, illetve ISO 690-2-es főszabványok tartalmazzák.

Nem hogy egyetem/kar/konzulens/professzor eltérőt nem kérhet, de még ha maga az adott állam akar sajátos formátumot használni, először nekik is be kell jegyeztetniük az ISO szabványt.

Az állami "Magyar Szabvány" például "MSZ ISO 690:1991" kóddal fut.

Onnantól, hogy megvan (és meg kell legyen nevezve az egyetem által) a hivatkozási szabvány/forma neve, csak rá kell keresni és találni fogsz rá útmutatást vagy példát.

*************************

"Egyébként nekem a legtöbb forrásom internetes forrás, esszé, mivel könyv formájában nem találtam normálisat, de megkérdeztem a konzulenst és azt mondta, hogy nem gond, van aki egyetlen egy könyvet sem használ, csak a neten található dolgokat."

Itt megint van egy kis elcsúszás.

A forrástípusokat nem aszerint kategorizáljuk, hogy te hol találtál rá.

Hanem hogy mi az eredeti származási helye és típusa.

Bár nekem csak angolul van most összegyűjtve, de itt egy (nem teljes) lista a különböző forrástípusokról.

Ezek mindegyikének, szabványonként, más-más tartalmi/adatbeli követelményei vannak, hogy minek kell szerepelnie a referencialistában.

Megcsillagozom amelyik internetes forrás is lehet.

2 csillag, ha csak internetes forrás lehet,

1 csillag, ha mérlegelni kell.

Artwork, Audio Recording*;

Bill, Blog Post**, Book, Book Section;

Case, Conference Paper;

Dataset, Dictionary Entry*, Document*;

E-mail**, Encyclopedia Article;

Film*, Forum Post**;

Hearing;

Instant Message**, Interview;

Journal Article;

Letter;

Magazine Article, Manuscript, Map*;

Newspaper Article;

Patent, Podcast**, Preprint*, Presentation;

Radio Broadcast, Report;

Software, Standard, Statute;

Thesis, TV Broadcast;

Video Recording*.