Középiskolába megyek szeptembertől és nagyon szomorú vagyok. Hogy tegyek túl magam ezen? Hogy előre nézzek és ne szomorkodjak?

Emiatt egy pillanatig se szomorkodj, kedves barátom :D

Oda is veled egykorú gyerekek fognak járni, kicsit rémisztően hangzik ez a "beilleszkedés" szó, de egy dolgot ne felejts el: te nem egy, már meglévő osztályba fogsz "beilleszkedni", hanem egy új osztály része leszel. A többi harminc-harmincöt diáknak is új lesz még minden, ne aggódj emiatt

Először is, légy magabiztos, és őszinte az osztálytársaiddal. Én mindig azt mondom amit gondolok, és nem ferdítem vagy nagyítom a dolgokat mint mások, ezáltal te is sokkal megbízhatóbbnak fogsz tűnni mások szemében, még akkor is ha ilyen korban még sokan nem tisztelik ezeket az emberi tulajdonságokat. Később te is rájössz, hogy nem minden a külsőről, a pénzről és a csillogásról meg a bulikról szól, hanem arról ami a lelked mélyén rejtőzik

Második szabály: tiszteld a tanáraidat, még akkor is, ha úgy tűnik hogy igazságtalanok. Az érettségi közeledtével rájössz majd, hogy kik is ők valójában, és értékelni is fogod a munkájukat

Harmadik szabály: Sose add fel, bármi is történjen veled az iskolában. Én olyan sulit választottam ami a képességeimet bőven felülmúlja, egész nap szidnak és szopatnak, de örülök hogy egy magasabb értelmi szintű csoport tagja lehetek. Éppen ezért törekedj te is mindig a legjobb formádat hozni

Egyébként meg fel a fejjel, nem lesz vészes az a négy/öt év, ami vár rád :D

Felnőtt leszel, mielőtt még észrevennéd hogy azzá lettél :)

Biztos jó lesz -

Nyáron pihend ki magad és ne arra gondolj, milyen lesz

a középsuli - az még ráér