Miért mennek ennyien óvónőnek, tanítónak?

Én személy szerint azért választom az óvodapedagógus hivatást, mert tudom, hogy képes vagyok hosszasan, türelmesen, odafigyeléssel és szeretettel bánni a gyerekekkel, így számomra egyáltalán nem lenne megterhelő ebben a szakmában dolgozni. Nem kell lenézni egy pedagógust sem, egyáltalán nem könnyű sem az iskola, sem a munka, bár tény, hogy nem ér fel egy egyetemi szintű mérnöki képzéssel... De kár is ilyesmivel összehasonlítani. :)

Aki pedig CSAK azért választja ezeket, mert "könnyű diplomát szeretnének", azokból lesznek az olyan "leszarok minden kölyköt, csak hagyjanak békén" kategóriás pedagógusok, akik sok gyerek életét megkeserítik sajnálatos módon...

Az osztályom nagyjából fele ment tanítónak és óvónőnek. Ebből 3-an azért, mert gyerekekkel szeretnének foglalkozni és már a kezdetektől ez a tervük.

A többi sajna csak azért, mert rájöttek, hogy ahová eddig akartak menni (pszichológiára) 100-150-nel több pont kell, mint amennyit ők el tudnak érni, és így csak oda elég nekik. Sajnos nem látom rajtuk egyáltalán a hivatás iránti érdeklődést, ilyenekhez nem szívesen adnám be a gyerekemet oviba /suliba.