Miért van az hogy mikor még fizikai fegyelmezést alkalmazhatott a tanár, normálisabbak voltak a gyerekek?

Én kb. vízválasztó generáció voltam, nálunk még elszálsz 1-2 nagy pofon, de hát mi annyival normálisabban viselkedtünk. Focizunk, 18 év felettiek vagyunk, s idejön egy 10 éves kisgyerek, pár haverjével, s így csinálnak nekünk hogy "hé bu*ik takarodjatok le a pályáról".

Másik gyerek konkrétan nekem rohan a folyóson, s erre nem hogy bocsánatot kérne, 1-et belémrúg, hogy mit állok az útjába.

Mikor én voltam ekkora, még az 1 évvel nagyobbakat is tiszteltük.

Nem hogy a tanárt meghajigáljuk puskaporos pukkanóval, meg meglöjjük gumikkal, s ordibáljunk vele. 10 évesen azt se tudtuk mi a káromkodás, mi a csúnya beszéd, ezek meg már úgy beszélnek mint valami gettó patkányok. S a kocsmakorhatár is lecsúszott 18 évről 12 évre. Ott cigiznek a 12 évesek.

Még sorolhatnám. Minden megbolondult. S akkor jönnek a meglibbant jogvédők, hogy a fizikai erőszak lelki sebeket okoz a gyereknek, s agressziót vált ki. Hát mi a lófax? Ilyen hülyék SOHA NEM VOLTAK a gyerekek mint most. Őszintén mondom, látni lehet hogy évről évre egyre retardáltabb, pofátlanabb, énközpontúbb, agresszívebbek a köjkök.

És az a kérdés, hogy erre mit mondanak a libbant köjökológusok? Ha nincs nagy pofon, akkor nem hogy jobbaká kellett volna váljanak az új generáció? Akkor miért lett soha nem látott retardált korosztály?