Sokan miért csak akkor tanulnak, ha kötelező?

Ezzel én is így vagyok. Mindig jó tanuló voltam, általánosban és gimiben is ötöseim voltak, kitűnőre érettségiztem, szereztem nyelvvizsgákat, eddig az egyetemen sem volt soha négyesnél rosszabb átlagom. Érdekel, élvezem az órákat és szívesen tanulok, szeretek tanulni. Ha kell... Ha nem kell, akkor általában nem megy vagy legalábbis nem elég hatékonyan. Például én mindig szerettem nyelvet tanulni és több nyelv is van, amit szívesen elsajátítanék, mert egyszerűen érdekel. Kerestem hozzá anyagot, könyveket, csatlakoztam netes csoportokhoz, de már elkezdeni is nehéz volt és egy-két hét után abba is hagytam. Utána jártam tanfolyamra is a szabadidőmben, de szintén abbahagytam. Utána pedig az egyetemen vettem fel nyelvórákat és azóta pedig szorgalmasan tanulom. Ez amúgy más dolgokkal is így van, nem csak a tanulással pl. hobbik.

Valahogyan kevesebb motivációm van hozzá. Ha tudom, hogy teljesítenem kell, mert számít a tudásom, számon is fogják kérni, akkor könnyebben tanulok, illetve ilyenkor hajt a maximalizmus, a versenyszellem is. Valamint a kötelező dolgokra több figyelmet, időt, energiát fordítok. Míg ezzel szemben, ha valami "plusz" dologról van szó, amit csak önszorgalomból, érdeklődésből, hobbiból csinálok a szabadidőmben, akkor azt hajlamos vagyok nem komolyan venni, hiszen ott el lehet lazulni, nem lesz semmi következménye, rajtam múlik stb. Illetve sokszor már nincs is kedvem foglalkozni ilyesmivel a szokásos teendők mellett.