Van olyan, akit először biológiára vettek fel, el is kezdte, de végül orvosin kötött ki?

Én így voltam vele. De azért kezdtem csak el a bioszt, mert akkor még úgy gondoltam, hogy nem fogok újrafelvételizni az orvosira, meg az sem volt opció, hogy itthon maradok egy évet. Elkezdtem hát a bioszt, de nem éreztem úgy, hogy ott lenne a helyem. Menni ment, csak éppen a tárgyak zöme (növények, matek, fizika és társai) egyáltalán nem érdekelt, ráadásul továbbra is az orosira vágytam. Végül újrafelvételiztem, és csúszás nélkül elvégeztem az orvosit. Amit figyelembe kell venni, hogy ha "elpazarolsz" két félévet a bioszra, akkor az orvosin nem szabad csúszni, mert igen sokba kerül ott egy félév. Így utólag visszagondolva, elég hazardírozás volt ez az én részemről is. Tehát ezt a szempontot vedd figyelembe. Ugyanakkor az is mindig benne van a pakliban, hogy esetleg megszereted, amibe belevágsz, és mégis az lesz az utad. Én is reménykedtem benne, de nekem nem jött be. Az emelt érettségire készülésben szerintem nem nagyon segít, annyira specifikus már, amit ott tanítanak, szóval ha csak amiatt mennél, hogy arra jobban felkészülj, jobban jársz, ha tanárhoz mész inkább.

A kérdésedre, hogy mennyi előny volt az az egy egyetemi év, hát annyiban mindenképpen, hogy már megszoktam magát az egyetemi rendet, önállóságot, időbeosztást. A kémiás dolgok, a sejtbiológia ismétlős jellegű volt. Nehézségileg, hát ez nagyon szubjektív, nekem nem tűnt könnyebbnek a biológia szak. Sőt, szerintem a növényrendszertan pocsékabb dolog, mint az anatómia. Az évközi számonkérések és a kémia nehezebb volt bioszon. Ott eleve a vizsgára bocsátás feltétele volt, hogy a laboros röpdogák, a zárthelyik átlaga elérje a meghatározott százalékot, orvosin ilyen nem volt, ott csak részjegyet jelentettek ezek. Bioszon egy csomó ember odáig nem jutott el, hogy vizsgázhasson, és merem állítani, hogy az orvosin is gond lett volna sokaknak, ha ugyanaz a rendszer van...mert korántsem csak a minimálpontosok szívtak. Egy nehéz, alábecsült szak a biológia.

Nem fizettem semmit, én tényleg veszélyesen éltem. Kimaxoltam az állami féléveket azzal, hogy ott két félévet eltöltöttem államin, aztán az orvosit elvégeztem a 12 félév alatt. Pár pont hiányzott az első próbálkozáskor, és ha már akkor tudtam volna, hogy újrafelvételizek, nem biztos, hogy belevágtam volna így. Akartam adni magamnak egy esélyt, hogy a biológiát megszeretem. Amúgy érdekes is volt a sejtbiosz, az állatszervezettan, ami lényegében szövettan volt, de a növényeket és a sok körítéstárgyat sehogy sem tudtam megszerezni, és csak piszkált továbbra is, hogy az eredeti célom sem az volt. Az orvosin az első félévet határozottan könnyebbnek is éreztem a biosznál. Utána már nem feltétlenül. De az volt a tapasztalatom végig, hogy a bioszon a gyakorlatok sokkal szívatósabbak voltak. Eleve a vizsgára eljutás, a beugróztatás...orvosin is volt ilyesmi, de nem volt annyira véres, alacsonyabb százalékokkal lehetett menni. Az is benne lehet persze a dologban, hogy nekem a biosz volt az, ahol először találkoztam az egyetemi követelményekkel, az orvosira meg már az ott megszerzett "rutinnal" mentem. Az sem mindegy, hogy egy neház tárgyat érdeklődéssel, vagy unalommal tanul az ember (anatómia és növényrendszertan. Nekem az anat kevésbé volt nehéz.) Ha megnézi az ember, milyen témákban publikál egy kutatással foglalkozó biológus, elismeri, hogy nem kevés tudást szerezhet azon a képzésen is az ember, és esze ágában sincs magas lóról beszélni a "csak" biológus hallgatókkal. Jó eséllyel fogja biológusok szakcikkeit olvasgatni, illetve már az egyetemen is jó eséllyel tanul bizonyos tárgyakat biológusoktól. A tudományos pályán meg aztán tényleg össze tudnak érni a dolgok.