Az angolban a névszóragozás miért szünt meg?

A névszóragozás általában fonetikai okokból szűnik meg, így történt a latinban is és az óangolban is. A ragok általában egyszótagosak, sokszor csak egy magánhangzóból állank, pl. -e, ami nagyon könnyen le tud kopni, és az angolban a szóvégi magánhangzók nagy része le is kopott. Ezáltal az addig eltérő esetek kiejtésileg egybeestek.

Ez pedig azért történhetett meg, mert nem okoz félreértést a rag elhagyása, mivel a szövegkörnyezetből egyértelműen kikövetkeztethető ugyanaz a jelentés, amit a rag hordozott. És itt most értsük bele a szövegkörnyezetbe a szórendet is, hiszen az angolban az alany-állítmány-tárgy kötött szórendje is nagyban hozzájárult az alanyeset és a tárgyeset alaki megkülönböztetésének megszűnéséhez, hiszen a kötött szórend önmagában is egyértelművé tette, melyik pozícióban melyik mondatrész áll, így a raggal történő megkülönböztetes feleslegessé vált.

Azért mert az angol egy fos és gyenge nyelv ahhoz, hogy tekintélyesen fenn tudjon maradni.

Régen szerencsésnek gondoltam azokat, akiknek az anyanyelve angol, mert így kb bármit megtehetnek a világon. Aztán kinyitottam a szemem és rácsodálkoztam a világra. Attól lettek ők kevesebbek, hogy CSAK angolul tudnak. És ezt ők tették tönkre.

A "Make America great again" se véletlen szerintem. Again? Elismeri a bukást, amit megérdemel

#4

Nagyon távol vagy az igazságtól barátom. Magas szinten beszélek angolul és más nyelven is, pontosan ezért is merem ilyen bizonyossággal állítani, amit írtam.

5. Középiskolában sajnos nagyon félrevezető, amit tanítanak, főleg ez a nyelvcsoportosdi. A legjobban azt szeretem, amikor olyan nyelvekből hoznak példákat, pl. az inkorporációra, amelyeket jó, ha pár ember ismer Magyarországon, és aki a példákat hozza, ő se tudja, hogyan kellene kiejteni. Ennek egyáltalán mi értelme? A nyelvcsoportoknak sincs semmi értelme, már akkor tanítják, hogy egyik nyelvet sem lehet besorolni semelyikbe. Nincs egzakt meghatározás, mitől válik egy nyelv pl. agglutinálóvá. Akkor, ha a főneveket ragozza így? Vagy ha több az igerag, mint más nyelvekben? Vagy ha a melléknevek végére tesz ragot? Valószínűleg a főneveket ragozó nyelvekre gondoltak itt, de ez sehol sincs egyértelműen kimondva. Nem lenne egyszerűbb akkor már főneveket agglutinációval ellátó nyelvek csoportjáról beszélni, ha ezen áll vagy bukik minden? A németben a melléknevek végére elég sokféle végződés kerülhet, a főnevek végére is több, mint pl. az angolban, és az igék végére is, akkor miért nem tekintik agglutináló nyelvnek a németet? Arányaiban sem kevesebb az agglutináló sajátosság a németben, mint más sajátosság. Na, de ez nem is tartozik ide.

Igazából nincs egyértelműen leírható folyamat arra, hogy a nyelvek honnan hova fejlődnek. Általános, hogy a végződések lekopnak a nyelv fejlődése során, ez történt pl. az angolban is. A németben ez folyamatban van, és idővel valószínűleg sok végződés el fog tűnni, pl. az E/1 végződése jelen időben hangsúlytalan, sokszor ki sem ejtik, pl. ich habe végén az "e" valamikor egyáltalán nem hallatszik.

Ott van viszont az izlandi nyelv, amelyben nem annyira akaródzik azoknak a fránya végződéseknek lekopniuk. Hogy miért? Na, ez a jó kérdés! Elképzelhető, hogy ott északon eszméletlenül hideg van, és minél többet beszélnek, azaz mozgatják a beszélőizmaikat, azzal is energiát, azaz hőt termelnek. Célszerűbb, ha a nagy hidegben nem azt mondják, hogy brrrr, hanem meghagyják hosszabbnak a szavakat.

Angliában meg mondjuk sokat fúj a szél és esik az eső, és nem szeretik, ha a szájukba megy, ezért kevesebbet beszélnek, rövidebbek a szavak, így kevesebb esélye van az esőnek vagy a szélnek a szájba bejutni. Nyilván ez nem komoly. Az angolok bezárkózóbbak, mint a legtöbb nép, emiatt talán beszélni sem szeretnek annyit, és ezért is lehetnek rövidebbek a szavak. Persze ez sem tudományos magyarázat. De az biztos, hogy a nép temperamentumának, vérmérsékletének köze lehet ahhoz, hogy hogyan fejlődik a nyelv. Az sem kizárt, hogy a környezet, ahol a nyelvet beszélik, valahogy kihat a beszélőire, és ezáltal magára a nyelvre is. De még nem bizonyították, hogy a dimbesdombos vidéken a nyelvek hangzása keményebbé vált volna, a tengerparti vidéken pedig lágyabbá.

Szóval, erre a miértre nem tudunk választ adni, legfeljebb tippelgetni tudunk, és a tippjeinkben vagy van valami igazság, vagy nincs.

9. Bocs, de a magadfajta trollokkal nem foglalkozom, csak nevetek rajtuk, mégpedig nagyon nagyokat. Ha bosszantani akarsz valakit, akkor nagyon rossz helyen jársz. És igen, középiskolában találták ki ezeket a csoportokat. Hogy melyik középiskolában? Még folynak a kutatások, állítólag két budapesti középiskolában is két magyartanár és három tanuló egyszerre együtt találták ki ezeket, de más meglátások szerint egy békéscsabai gimnáziumban pattant ki egy magyartanár fejéből ez az ötlet, miközben szünetben az igazgatóval kávézgatott, és épp a nyelvekről volt szó.

Tegyük hozzá, mi az a hozzátevés? Mert szerinted hozzátevéssel fejezi ki az információt. A mondathoz hozzáteszünk még egy szót. Aztán még egyet. És mihez tesz hozzá? Csak főnévhez? Vagy igéhez is? Vagy melléknévhez?

A kérdés is arról szólt, hogy az angolban miért szűnt meg a névszóragozás. Ennek mi köze, hogy ki rohant a ti poharaitokért? 23:00-kor inkább aludnod kellett volna, mint összevissza írogatni itt. :D