Ha B2-s szintű német nyelvizsgából nekem csak a szóbeli sikerült, akkor azért a továbbtanulásnál mennyi többletpont jár?

semennyi, mert csak a Komplex meglétét nézik.

de ha külön szerzel külön vizsgalapon írásbelit is, akkor a szóbeli papírral együtt komplexnek minősül.

Igen.

"2. Nyelvtudásért járó többletpontok

Kivételes esetben - amennyiben a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni:

- a B2 (korábban középfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 28 többletpont,

- a C1 (korábban felsőfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 40 többletpont járhat.

...

3. Előnyben részesítésért járó többletpontok

Előnyben részesítés jogcímén (azaz hátrányos helyzetért és halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért összesen) legfeljebb 40 többletpont adható.

Hátrányos helyzet okán 20 többletpont jár minden alapképzésen, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőfokú szakképzésen. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 147. § 10. pontja szabályozza a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), a 10/A. pontja a halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező) fogalmát.

Hátrányos helyzetű jelentkező: aki felvétel esetén a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét nem töltötte be, és középfokú tanulmányai során

- akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett,

- aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak,

- aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy

- aki állami gondozott volt.

A hátrányos helyzet jogcímekről bővebben:

- Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.

- A települési önkormányzat jegyzője 2006. január 1-jétől megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát (2005. december 31-ig rendszeres gyermekvédelmi támogatás címén), amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130, illetve 140%-át.

- Állami gondozottnak az tekinthető, akit a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalt, illetve akit a gyámhatóság állami nevelésbe vagy átmeneti nevelésbe vett. A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátria betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

További többletpontok halmozottan hátrányos helyzet miatt

A felvételi kormányrendelet alapján további 20, azaz összesen 40 többletpontra jogosult az a már eleve hátrányos helyzetű jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülei/szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott eljárásban tanúk előtt tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett/rendelkeztek, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek. Egy szülő nyilatkozata csak abban az esetben fogadható el, ha a jelentkező tankötelessé válásának időpontjában a szülő igazoltan egyedülállóként neveli a jelentkezőt, illetve, ha a jelentkező tankötelessé válásának időpontjában félárva .A jogosultság érvényes minden alapképzésen, egységes, osztatlan képzésen és felsőfokú szakképzésen.

A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha

a) a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

b) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője,

c) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, feltéve, hogy az a)-c) pontokban meghatározott esetekben a gyermek neveléséről a Csjt. 95-97. §-ai alapján kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni,

d) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél. A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetőleg az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

Figyelem! Önmagában a jelentkező tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülők legfeljebb alapfokú iskolai végzettségükről szóló nyilatkozata a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nem elegendő, szükséges a hátrányos helyzet jogi feltételeinek (jegyző általi védelembe vétel, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, állami gondozottság) fennállása is.

A fogyatékosság miatt 40 többletpont jár minden alapképzésen, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőfokú szakképzésen. A hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességgel élő. Amennyiben a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem kizárólag betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia) igazol, többletpont nem adható.

Érzékszervi fogyatékosok:

- hallássérültek

Hallássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 dB felett van, és ezt audiológiai állomás igazolta. A hallássérültek lehetnek nagyothallók és siketek.

- látássérültek

Látássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek látássérülése legalább 67%-os. Súlyosabb formája a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás.

Testi fogyatékosok:

- mozgássérültek

A mozgássérülés lehet veleszületett, esetleg a születés folyamán, akár a későbbi életszakaszban, vagy baleset következtében létrejött károsodás, melyek gyakori jellemzője a bénulás, a görcsös túlmozgás, a végtaghiány, beszédzavar, melyeket egyéb sérülések is kísérhetnek.

Beszédfogyatékosok

A beszédakadályozottság egyik legjellemzőbb jele, ha hiányzik vagy torzul a hangzó beszéd, zavart lesz a kiejtés, megváltozhat a beszédhangok színezete is. Jelentősen változhat a beszéd ritmusa, ami maga után vonja a dadogás-hadarást. Később ezek a nyelvi problémák leggyakrabban a nyelv írásbeliségében fordulnak elő, mint diszlexia, diszgráfia. Ugyancsak súlyos beszédfogyatékosság a motoros diszfázia, szenzoros diszfázia.

Autisták

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg.

Megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességgel élők

A kategória meghatározása - elsősorban a tudományterületi átfedések miatt - a szakirodalomban sem egységes. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb és ismertebb részterület kiemelhető: olvasási zavarok (diszlexia), írási zavarok (diszgráfia), helyesírási zavarok (diszortográfia), számolási zavarok (diszkalkulia), viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, figyelemzavarok stb.)."

Forrás:

[link]