Valaki, aki jól tud angolul leírná nekem nagy vonalakban, hogy miről szól ez a cikk?

egy új modellt, ami szerint ha szupernovában eltűnik egy csillag, attól még néhány bolygója túlélheti a robbanást, ezek letérnek a pályáról, és kóborolni fognak a galaxisban... állítólag, amiket már felfedeztek, néhány tucatnyi "kóbor" bolygót, azok is ezért nem egy kötött pályán mozognak...

Egyelőre még nem tudják, hogy mennyi kóborol, de a megfigyelési bizonyítékok szerint több lehet a kóbor, mint a kötött pályán mozgó.

Az új modell szerint néhány kivételes esetben, ott maradhat bolygó a szupernova maradványoknál és a neutron csillagok v fekete lyukak körül talál új pályára...

Az új elmélet egy sor komplex szgépes modellezésre alapul, a kéttest problematikát is figyelembe véve.

...

bocsánat de most mennem kell, ha senki nem fordítja tovább, majd vmikor az éjjel megteszem :-)))))

A kéttest dologgal kapcsolatban (klasszikus mechanikában a kéttest formulával lehet kiszámítani 2 kölcsönhatásban lévő test mozgását, akár elektron-atommag, akár bolygó-csillag vonatkozásában)arról ír, hogy nem olyan egyszerű a dolog, mert a szóban forgó csillagok tömeget veszítenek haláluk folyamata során... Így aztán nem biztos hogy sima egyenletekkel le lehet írni a pályájukat, ezért gyakran szgépeket kell használni a pályaszimulációhoz.

A modell szerint, amikor a mi napunknál legalább 7-10szer nagyobb tömegű csillagok szupernovává válnak, a robbanás benyel minden olyan bolygót, aminem pályája többszöröse a mi föld-nap távolságunkank.

Azok a bolygók, amelyeknek a pályája föld-nap távolság több százszorosa, inkább kizökkennek az orbitról, megnyúlik a pályájuk, úgy hogy a csillagközi térbe vetődnek.

Néhány esetben a kizökkentett bolygók távolabbi de stabil pályára kerülnek át a szupernova maradványai körül.

Ezek a bolygók olyan csillagmaradványok körül is keringhetnek, mint pulzárok, fekete lyukak, ha elég messze vannak, hogy ne szippantsa be őket az intenzív gravitációs vonzásuk - de a túlélők halott, elszenesedett világok.

Mi több, ezek a világok a peremszélen könnyen lemorzsolódhatnak és kóbor bolygókká válhatnak más közeli csillagok gravitációs vonzása következtében.

KÓBOR BOLYGÓK MILLIÁRDJAI ODAKINT?

2011 májusában egy másik csapat csillagász írt le megfigyelést összesen 10 bolygóról, amik - úgy tűntek - függetlenül vándoroltak keresztül a csillagközi térben.

Az új expulziós mechanizmus számlájára írható, ahogyan az újonnan felfedezett bolygók megszöktek a naprendszerükből - mondta Steinn Sigurdsson, a Pennsylvania Állami Egyetem egyik csillagásza, nem a tanulmányhoz kapcsolódóan.

De Sigurdsson figyelmeztet, hogy esetleg másik metódus is szerepet játszhat abban, ahogy a bolygók kizökkennek pályájukról és elhagyják naprendszerüket.

"A másik lehetséges uralkodó mechanizmus a bolygó-bolygó szórás, ahol tömör/nagy bolygók ütnek ki másik bolygókat a pályájukról, és néhány töredékük kikerül a külső térbe, mint kötelék nélküli kóbor bolygók" - mondta Sigurdsson.

Az is lehetséges, hogy a két mechanizmus együtt dolgozik, tette hozzá Sigurdsson, a szóró hatással téve bolygókat szélesebb pályára és aztán a szupernova dobja ki őket a rendszerből.

Akár hogy is, úgy véli, hogy a (fent említett) lehetőségek

eredményeznek sok szabadúszó bolygót.

"A számokban (mindkét mechanizmus esetén) nagy az átfedés, és mindkettő összességében milliárdos nagyságrendű kóbor bolygók létét sugallja" - tette hozzá.

FÖLDALATTI ÉLET A KILÖKŐDÖTT VILÁGOKON?

Felmerül egy nagy kérdés a tanulmány által: bármilyen élet túlélheti-e a csillag-nemzetségből való kiűzetést.

Amennyiben a bolygónak lenne elég belső hője, és már megelőzően lenne földalatti élet, akkor lehetséges, hogy igen a válasz, mondta John Debes bolygóvadász, aki nem áll kapcsolatban Veras csapatával.

Holdak, mint az Európa, melyet a Jupiter árapályszerűen fűt a más holdakkal való folyamatos kölcsönhatások miatt, lehetne valószínűleg a legjobb hely a túlélő élet számára egy kilökődés esetén - mondta Debes, aki posztdoktor kutató a NASA's Goddard Űr Repülési Központjában, Marylandben.

Egy Föld (kaliberű bolygó) bizonyos körülmények között lakható maradhatna, ha lenne egy holdja is, ami szintén túléli a kilökődést, hiszen az a hold szolgáltatná az árapályszerű hőt.

Az élet is megtalálná a módját a túlélésnek egy gazdacsillag nélküli bolygón a megfelelő körülmények között - tette hozzá Debes.

Vannak tanulmányok, amik azt mutatják, hogy klimatológiai, geodinamikai, és biogeokémiai folyamatok esetleg fenntarthatják az életet csillag nélküli bolygókon, főleg azokon, ahol vannak földalatti óceánok termál résekkel, ahol a szabad energia áramlás még mindig elegendő lehet fenntartani egy bioszférát.

NEHÉZ KISZÚRNI EGY TÉNYLEGES KILÖKŐDÉST

Veras és csapatának végcélja az lenne, hogy ténylegesen rajta kapjanak egy csillagot, amint kilöki a bolygóit - ez azonban nehéznek bizonyulhat, ha éppen nem lehetetlennek.

Azért, mert a jelenlegi technológiával kevés az esély arra, hogy egy kihaló csillag körül, ami éppen robbanni készül, bolygókat találjanak.

Mostanára, van megfigyelési bizonyíték arról, hogy mi történik a csillagokkal, amikor meghalnak, széles pályájú bolygókról, és szabadúszó bolygókról, mondta Veras.

"Az összes szükséges hozzávaló megvan," mondta. "Habár, az idő gyűrűskála ami kell egy bolygó kilökődésének megfigyeléséhez, a legtöbb esetben, hosszabb, mint egy emberi élet."

A bolygókilökődés tanulmány jelenleg az arXiv.org nyomtatás előtti siteon van és elfogadták publikációra a Királyi CSillagászati Társaság Havi Jegyzeteiben (Monthly Notices).