A görögben, ógörögben milyen nemű a "dráma" szó és a többi, -ma végű szó?

Pontosan így van. De szerintem szabályos a nemük :)))

Görögül drao = cselekszem, ebből van képezve drama = cselekedet.

Ugyanígy graphein = írni, gramma = irat stb.

Ezek a -ma képzősök semlegesek. Das Telegramm, el telegrama, das Problem, el problema. Das Diplom, el diploma.

Más esetek: la foto, mivel a photographia rövidítése.

Vagy pl. el radio (sugár, latinul radius, hím) és la radio (radiodifusión rövidítése).

"Szerintem nem szabályos a nemük, mármint az olaszban, spanyolban, mert -a végződésük miatt nőneműeknek kéne lenniük"

Tévedés!

A szabály NEM AZ, hogy ami -a-ra végződik, az nőnemű, hanem az, hogy ami latinul nőnemű volt, az nőnemű lesz. Persze a latinban nagyon gyakran az -a szavak lesznek nőnemű. Csakhogy pl. a latinban -ix is lehet nőnemű, és voilà: az actriz bizony nőnemű. És nőnemű a hajó (nave), mert a latin navis is nőnemű. Ezzel szemben a lápiz hím, mivel a latin lapis is az.

Olyan szabály sincs, hogy a spanyolban a mássalhangzóra végződő szavak hímek. Erre nemcsak az actriz jó példa, hanem pl. az avión és a construcción. El avión, viszont la construcción. Miért? Mert a latin constructio nőnemű, míg a francia avion hím.

"il dramma, il problema (olasz, és ezek kivételek)"

Görög szavak, ugyanaz, mint a spanyolnál.

"A német tök mindegy, ott úgyse lehetne a nemet kitalálni. :D"

Ott is van 50 szabály. A görög és latin szavak neme szerencsére elég szabályos.

"Még nem jöttem rá, az olaszban miért nőnemű az auto, radio, dinamo szó, holott o-ra végződnek."

A spanyolban, mint mondtam a radio azért nőstény, mert a radiodifusión rövidítése. Az olasz "auto" a nőnemű "automobile" rövidítése, a dinamóról nem tudom, spanyolul hímnemű, nyilván valami olyasmi lehetett, hogy macchina dinamo-elettrica, vagy mittudomén.

"Egyébként az olaszban hímnemű az -a végződés ellenére még: il fonema, il morfema, il sintagma."

Mind görög szabak, ld. még dráma.

"Kapásból nem tudom, a németben semleges neműek-e, de gondolom azok, a görög eredet miatt."

Das Phonem, das Morphem stb.

"ebből a szempontból az -a végűek nőneműek az olaszban és a spanyolban, ami meg nem, az kivétel."

Én is szeretem a gyakorlati megközelítést, csak azzal nem mész túl messzire, hogy az -a végűek nőneműek, a többi meg kivétel. De ha pl. tudod, hogy az ún. "kivételek" a görög szavak, akkor már 99% fölött eltalálod, minek mi a neme.

"Arra nem tudod, milyen magyarázat lehet, hogy a nem idegen eredetű német szavak neme miért lett az, ami?"

Erről egész disszertációk szólnak. Van egy csomóféle oka. A pontosabb megértéshez a nyelv nagyon régi állapotát kell megnézni. Ugye itt arról van szó, hogy voltak a szavak, amik hasonlóan, de nem pont egyformán viselkedtek (kényelmi és eufóniai okokból, vagy átvétel miatt, vagy ki tudja, miért), és ezek alapján csoportokba sorolhatók. Ezeket a csoportokat később a tudósok elnevezték nemeknek. Talán jobb lenne, ha egyszerűen der-szavakról és die-szavakról beszélnénk, nem nemekről. Eredetileg persze az egész sokkal bonyolultabb volt, a német névszóragozás legalább olyan bonyolult volt, mint a latin vagy a szláv nyelveknél.

Szerintem az érdekes kérdés nem is az, hogy miért lett der, die és das a németben, hanem az, hogy miért nem kopott ki belőle mára, mint ahogy az angolból ez kikopott. Tehát miközben mondjuk a névszóragozás nagy része lekopott, ez nem. Ennek pedig az lehet az oka, hogy a hosszú mondatok és egybefüggő szövegek szerkesztését és értelmezését valamelyest megkönnyíti, ha háromféle "színű" névmás és főnév van, mert így könnyebb kibogozni, mi utal mire. Persze ez csak az én spekulációm. A másik ok, amiért a der/die/das nem tud kikopni, hogy már irodalmi nyelv a német, és azzal, hogy egy ponton lejegyezték, gyakorlatilag részben befagyasztották a fejlődését, noha nem teljesen. Ez persze vitatható, mert a magyar igerendszer pl. felismerhetetlenségig átalakult az elmúlt 150 évben úgy, hogy közben buzgón írták a nyelvészek a "helyes" magyar nyelv nyelvtankönyveit.

Nem tudom, mennyire szabályos a németben. Első ránézésre szabályosnak tűnik:

die These (thesis görögül nőnemű)

der Psychologe, die Psychologin (gyenge főnév)

das Telegramm (már tárgyaltuk)

der Parasit (parasitos, parasitus, hímnemű)

der Asbest (görögül aszbesztosz, hím)

A das Foto lehet akár a das Fotogramm rövidítése is, de ez részemről spekuláció. Ebben az esetben semleges, mert görögül is az. A Radio pedig lehet a Radioempfängsgerät rövidítése, és akkor s Gerät-től örökölte a das-t. Azt látni kell, hogy a "rádió" és "autó" nem igazi görög vagy latin szavak, hanem újabb szóalkotások, akárcsak az "avion". Az "Auto" az "Automobil" rövidítése, franciák alkották a szót egy görög és egy latin szóból. Na most van egy olyan melléknév is, hogy "automobil", amit perszer ritkán használnak a németek, de ez felveti annak gyanúját, hogy az Automobil eredetileg Automobile volt, és főnévként használt melléknév volt, akkor pedig das a névelője. Hogy így volt-e, azt meg kell nézni 19. századi dokumentumokban. De azt nem hiszem, hogy az Automobil névelője valami szabályt követ, max. azt, hogy ha semmi sem támasztja alá, hogy más legyen, akkor DAS. Ld. még: das Internet.

Mivel kb. 1950-ig nagy arányban, 1900-ig pedig általánosan tudtak a műveltebb németek görögül és latinul, ezért a legtermészetesebb dolog volt, hogy ha átvettek egy görög vagy latin szót, akkor azt a megfelelő nemmel vették át. Egyszerűen a nyelvérzékük tiltakozott volna az ellen, hogy "der These".