"deckung geben ich muss nachladen" - felszólító mód?

A felszólító mód kifejezésére több eszköz van a németben, t.k. az Infinitív.

Íme egy példa a Canoonetből:

Aufforderungen können auch mit anderen Mitteln ausgedrückt werden. Zum Beispiel:

Mit einem Infinitivsatz:

Nicht hinauslehnen!

Bitte beim Verlassen des Raumes Licht löschen.

Üdvözlet: Suzana Guoth

Igen, értelmezhető bármelyik személy esetében, amikor általános érvényű dolgokra szólítunk fel: pl. iskolában, kiírások vonaton, fegyelmezésben, hadseregben...., de egyéb területeken nem szoktuk használni. Pl.: Nem lenne helyénvaló udvarias felszólításban ilyent mondani, hogy "bitte Platz nehmen".

Az udvarias felszólítások (önöző alakban) csak :"bitte, rufen Sie mich gegen Abend an", nem pedig "bitte, mich am Abend anrufen". De az igazán udvarias, tehát a még udvariasabb felszólítások "wollen"-nel bevezetett + Infinitív mondatok: "Wollen Sie bitte Platz nehmen!"

"Wollen Sie bitte später anrufen!"

"Wollen Sie bitte dieses Formular ausfüllen!"

Természetesen a "wollen"-nel nem csak felszólítást, hanem szándékot, valószínűséget (valaki állításában való kételkedést), felszólítást többes sz. 1. személyben fejezünk ki: "Jetzt wollen wir gehen!" /Jetzt wollen wir eine Pause machen!/

És kérdő alakban: "Wollen wir heute Abend ins Kino gehen?" /Menjünk ma ....)

Üdvözlet: Suzana Guoth

A "valószínűségre" nem írtam példát.

Ha valaki valamit állít magáról, de a beszélő nem hiszi el, kételkedik benne, akkor "wollen" segédige használatával is kifejezheti ezt. Általában múlt időnél szoktuk használni ezt a formulát, mert a jelen időben elég nehezen különböztethető meg a "wollen" (akarni) alapjelentésétől.

A múlt időben viszont megkülönböztethető:

1. Ha a "wollen"-t alapjelentésében használjuk, akkor a "wollen"-t tesszük múlt időbe.

Pl.: Er wollte in Deutschland arbeiten. (N.o-ban akart dolgozni.)

2. Ha a "wollen"-t a kételkedés (tehát a valószínűség igen alacsony fokának a kifejezésére) akarjuk használni, akkor viszont az infinitívet tesszük múlt időbe, a "wollen" jelen időben marad. (a módbeli segédigék ugyanis mindig infinitívvel állnak, igaz?!)

Pl. a következőt szeretném kifejezni: Azt állítja (magáról), hogy Németországban kevesebbet keresett, mint Magyarországon. (Ez eléggé valószerűtlennek látszik)

Er will (jelen idő) in D. weniger verdient haben (a "hat verdient" - perfektből - Infinitív Perfekt - "verdient haben") als in Ungarn.

Nem tudom, érthető-e?

Üdvözlet: Suzana Guoth