A németben mitől függ az, hogy összetett szavakban az előtaq végére kerül s betű vagy sem?

Jellemzően akkor kerül a szóösszetételbe s, ha valamilyen birtokviszonyt akarnak jelezni.

Ebben az esetben az Eigentumswohung úgyis fordítható, hogy saját tulajdonú lakás, magyarosabban öröklakás, ezért kell az s, mert jelzem, hogy a tulajdonomhoz tartozik. A privat azonban csak egy jelző, csak amíg a magyar következetesen különírja a melléknevet a főnévtől, addig a német szeret kacifántos szóösszetétellel bíbelődni, azonban nem kerül bele s.

Ahogy pl. a Führerschein, vezetői engedély, a schein jelzője a führer, míg pl. Führungsschiene, azaz vezetősín (a vasútnál), kell az s, mert jelzi, hogy a sín a vezetés részét képezi, azaz a vezetés tulajdona. Igen, nekünk egy egy picit elvont, de ők így gondolkodnak. Ja, és a führung is főnév.

ma 00:13

A die Führung birtokos esete a der Führung. Minden -ung végű főnévből -ungs- lesz szóösszetételben, de nem éppen a birtokos rag miatt, ami minden -ung végű szónál egy nagy semmi.

ma 00:20

Nem teljesen értem, mire gondolsz, a Führungsschiene névelője die, mivel szóösszetételben az utolsó szó neme határozza meg az egész szó nemét.

Ha az -ung végződés zavart meg, pl. die Krankheitsgeschichte, azaz kórtörténet. Itt is ott az s, jelezve, hogy ez a valami a kór (=betegség) története.

Megint rossz a példád.

A die Krankheit birtokos esete der Krankheit. Azért lesz szóösszetételben mégis KrankheitSgeschichte, mert a Krankheit képzett szó. Nem azért, mert a Krankheit birtokos, a Geschichte pedig birtok.

A kór története az Geschichte der Krankheit. Nincs ott semmi S. Tehát ha a Krankhetsgeschichte a "kór története" lenne (így, birtokviszonnyal), pont akkor lenne Krankheitgeschichte.