Eszperantó nyelvvizsgát elfogadják?

Igen, elfogadják, és elég sokan tanulják is onnan az eszperantót.

Keresd meg a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban a kimeneti követelményeket, az ott megfogalmazott "államilag akkreditált középfokú (B2) komplex nyelvvizsga egy élő idegen nyelvből" feltételnek az eszperantó maradéktalanul megfelel.

Az ehhez kapcsolódó dokumentumokat letölthető és nyomtatható formában is megtalálod a www.eszperanto.hu oldalán (oktatási kérdések menüblokk).

Nálunk a PTE-BTK-n elfogadják!

Az eszperantó élő nyelv, és csak az alapjait rakta le az az emberke, aki megalkotta, onnan magától fejlődött ugyanúgy, mint egy nemzeti nyelv.

Annyira bírom amikor beírogatnak olyanok akik az adott témáról abszolút SEMMIT nem tudnak és oltári nagy marhaságokat képesek benyögni. Szerintem ez iszonyú ciki...

Az eszperantó élő nyelv!! Nem nyilvánították holt nyelvnek!! Én tanultam eszperantót és sokat olvastam a témáról.

Az eszperantót sokan beszélik a világban, készülnek irodalmi művek is, zene, rádióműsorok.

Ezek a tények:)

Az eszperantóval mindig fognak kekeckedni.

Teljesen irreleváns, hogy élő nyelv-e. (Különben is az "élő nyelv" egy elég nehezen behatárolható, definiálható fogalom, elvileg ugye az anyanyelvként/családi nyelvként beszélők létezésétől számít annak, de ennek bizonyítása csak eléggé közvetett és "tudománytalan" módszerekkel lehetséges.)

Olyan nyelvet szoktak beszámítani, amilyenből naprakész(!) szakirodalom hozzáférhető az adott szakirányból, tehát ténylegesen lehet majd hasznosítani a kutatómunkákhoz. Ennek a tényét esetleg bizonyítani kell, egyébként egy egyetem önkényesen dönthet úgy (és számos esetben dönt is) hogy saját megfontolásai alapján bármely nyelvet nem számítja be.

Az, hogy mi számít szakirodalomnak, különösen a gyorsan változó, fejlődő korszerű tudományokban mi számít naprakésznek, szintén önkényesen felállított szabványok kérdése, de legalább korrektebbül és konkrétabban mérhető.

Na most, eszperantó esetében a mozgalmárok büszkén lobogtatják a cukrász, cipész, esztergályos szakirodalom 60 éves eszperantó fordításait, de azt már kicsit nehezen szokták elhinni a tényleges döntéshozók, hogy mondjuk adott számítógépes programnyelvre a múlt héten megírt speciális felhasználói alprogramok kezelési utasításait éppen eszperantóul publikálnák elsők között: a gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyesmi angolul azonnal hozzáférhető, majd hónapok múltán szép eséllyel a nagyobb nyelveken, pld japánul vagy spanyolul is lesz már felhasználóbarátra egyszerűsített változata, talán évek múltán további 20-30 nyelven, amik között még a magyar sincs benne.

Vagy teszem azt, csillagászati fizikából a legújabb Hubble adatok alapján kiadott, újabban felfedezett égitestek adatai és leírása, tanulmányok ezzel kapcsolatos munkákról. Az angolon kívül talán még az orosz nyelv esélyes, hogy viszonylag lépést tartson.

Orvos-egészségügyből a latin az alapfogalmakhoz szükséges, zeneelméletből az olasz, főzés-konyhaművészet területén a francia, de ezek legújabb vívmányait is minimum második nyelvként angolul publikálják.

Mire egy korszerű tudomány szakirodalma eljut oda, hogy fordításokban megjelenjen, addigra már idejétmúlt.

Felteheti tehát a jogos kérdést egy egyetem rektora, hogy a választott nyelvednek mekkora a naprakész szakirodalma EREDETIBEN, és nem a hónapokkal-évekkel mögötte kullogó fordításokban. Meg hogy, ha már adott egy nyelv, amin megjelennek az eredeti, első kézből olvasható publikációi, akkor miért nem inkább azt a nyelvet használjuk, és minek várjunk a fordításra, csak hogy megengedjünk annyival is több hibalehetőséget a szöveg hitelességét illetően.

Ha ezekre a kérdésekre meggyőzően megnyugtató választ tudsz adni az egyetemnek, akkor elvileg el kell fogadniuk bármely nyelvet, és ha nem teszik, akkor fellebbezhetsz, vagy perelheted őket diszkrimináció vádjával.