Mit tennétek a helyemben? Egyetemre menjek vagy esti gimibe?

Bizonyos okokból (nem szeretném ezeket most leírni) nem jártam gimibe, ezért magántanuló voltam. Az iskolám megengedte,hogy a 4 évből vizsgázhassak és megírjam az érettségit a kortársaimmal (akiket nem ismerek, és az osztálytársaim lettek volna). Ezáltal egyből mehetnék is egyetemre. Fontos tudni, hogy van konkrét elképzelésem, hogy mit szeretnék tanulni, biztosra tudom mi szeretnék lenni és nagyon várom már, hogy dolgozhassak a szakmában meg, hogy tanulhassam.

De nekem mindig is hiányoztak a gimis évek, és sajnáltam, hogy nem járhattam, tehát én nem élhettem meg a "gimis feelinget". És félek, hogy ha most egyetemre mennék, akkor egy életen keresztül bánnám, hogy nem járhattam gimibe és mindig azon gondolkodnék, hogy vajon milyen gimibe járni? Egy 2 éves esti gimire gondoltam. Tehát nem most érettségiznék le (amire lenne lehetőségem), helyette inkább elmennék esti gimibe, csak, hogy megtapasztaljam milyen a gimi (tudom,az esti más mint a nappali, de akkor is gimi). A gimnáziumok kívűlről is annyira vonzottak mindig, látszik, hogy már nem általános, de még nem is egyetem.

Viszont az egyetem mellett szól, hogy ott nagyjából a kortársaimmal lehetnék, ami rámférne, mert nincsenek barátaim, és nagyjából egykorú barátokat szeretnék, amire az esti gimiben nincs nagyon lehetőség. Meg kapcsolatom sem volt még, ezért is jobb lenne az egyetem. Jó, lehet, hogy az esti gimibe is vannak kortársak, de olyan kevés,lehet, hogy pont nem lennének szimpik.

Szerintetek mit tegyek? Éljek a lehetőséggel, és érettségizzek le jövőre, hogy utána egyből mehessek egyetemre vagy menjek el esti gimibe, hogy megéljem én is a gimis éveket?