Pszichológia alapszakra a Pázmányt, Károlit vagy az ELTE-t ajánlanátok?

Én az ELTÉ-re járok, de imádom. Érdekesek az órák, korrektek a tanárok (legalábbis eddig az összes az volt), leadják rendesen az anyagot, de teljesíthető a számonkérés. A közösség is nagyon összetartó.

Ez már érdeklődéstől függ, de én pl. azt is nagyon szeretem, hogy rengeteg kutatást folyik az egyetemen. Ezekbe be is lehet kapcsolódni, illetve kísérleti alanyként is részt lehet bennük venni (“ingyen” kreditekért is, szabadonválasztott tárgyként), ami csomó tapasztalatot ad (pl. EEG, EOG működése), hogy hogy is működnek ezek, és számos témába/területbe betekintést nyújt.

Az egyetlen negatívum, amit mondani tudnék, hogy túl sok embert vesznek föl, ezért helyhiány miatt rengeteg óra online van (én nagyon nem preferálom a távoktatást).

Én is az ELTE-re jártam, és én is szerettem. A BA után egyértelmű volt, hogy a mestert is ott szeretném folytatni, és szerencsére fel is vettek. :)

Rengeteg lehetőség volt pl. tárgyak, kutatási irányok (ha más nem, szakdoga kapcsán), MA-s szakirányok terén. Bár engem egyáltalán nem érdekelt a kutatás, de mégis motivált, hogy a tanárok többsége elismert kutató és/vagy praktizáló szakember. A számonkérés rendben volt, a követelmények korrektek, és mindig úgy éreztem, hogy engem személy szerint maximálisan felkészítettek az MA-ra (korábban más egyetemre járó csoporttárs kissé szenvedett az MA elején, mert náluk nem volt minden követelmény a BA-n, ami nálunk igen, úgyhogy állhatott neki vizsgaidőszakban megtanulni teljesen alap dolgokat). Pedig én közel sem voltam az a "stréber" típus, sőt...

A tipikus pletykák pedig, hogy "az ELTE túl elméleti, bezzeg a többi egyetem..." bocsánat, de nettó hülyeségek. Aki legalább két egyetemre járt, az ilyet nem állít, ugyanis minden egyetemen ugyanolyan arányban vannak előadások és gyakorlatok. Semmivel nem gyakorlatiasabb pl. a Pázmány, meg lehet nézni a mintatanterveket. Viszont nem mindenhol van pl. a BA alatt valódi gyakorlat (legalábbis 3 éve még nem volt). Az ELTE-n van.

Az a helyzet, hogy ennek a szakmának a gyakorlati részét nem az egyetemen fogod megtanulni, hanem a munka során, viszont ahhoz az ELTE nagyon jó alapokat ad. Én is munka közben jöttem rá arra, hogy bizony én több, a gyakorlatban is hasznosítható dolgot tanultam, mint pl. az a munkatársam, aki másik egyetemre járt. Igaz, ez inkább az MA-ról árulkodik, de a BA végképp fontos, hogy jó elméleti alapot adjon. Úgyhogy soha, egyetlen pillanatra sem bántam meg, hogy az ELTE-re mentem, és ebben a többi egyetemmel jobban képben lévő ismerősöm is megerősített.

Nem tudom, milyen dolgok érdekelnek még, de ha van kérdésed, írj nyugodtan privátban! :)

Ez már régebben kezdődött, pl. ilyenekkel:

[link]

Aztán jött ez:

[link]

Ezután benyögte ezt: "csakis szakmai fórumokon, kollégákkal történő munkában leszek nyitott érdemi megbeszélésre"

Majd (elég ironikus módon) ez következett:

[link]

Röviden: egy politikai szócsővé vált, aki szakmailag az elmúlt min. 10 évben semmi érdemlegeset nem tett le az asztalra (ez talán nem tűnik olyan soknak, de kutatóként 10 év is rengeteg idő, főleg ezen a területen). Néha járja az országot az előadásaival, amik során jó esetben csak 30 éves, rossz esetben 100 éves elméleteket puffogtat többnyire középkorú nőknek. "Volt szerencsém" egy ilyen előadását végighallgatni még a nagyobb botrányok előtt. Lényegében végig arról beszélt, hogy nőként igenis meg kéne elégedni azzal a szereppel, hogy otthon vagy, és kiszolgálod a férjed (nyilván nem pont így fogalmazott, de elképesztő volt ezt hallani a 21. században). Mindezt úgy, hogy ő maga sem ezt csinálta annak idején, iker gyerekek mellett... Ez se nem hiteles, se nem tudományos, és kifejezetten káros is lehet. Mindenkinek szíve joga azt csinálni az életével, amit akar. Ha nőként háziasszony lesz, akkor azt, ha PhD-s klinikus, akkor azt, ha meg kőműves vagy ügyvéd, akkor azt. De az manapság nem tudományos tény, hogy a nők dolga a háztartás vezetése, és az, hogy ő szakemberként ezzel haknizik (meg Németh Szilárddal :D), az egyszerűen abszurd.