BME vegyészen gondolkozom. Mely szakirányokat ajánlanátok, melyek azok, melyekben úgy néz ki, van jövő, s nagy irántuk a kereslet (s lehetőleg nagy is marad)?

Fórumtársak én 9 éve mozgok a BME vegyészmérnöki világa körül már lassan remélhetőleg a PhD vége felé, de iylenről hogy készítménytechnológia szakirány még nem is hallottam, és van egy sejtésem nem is fogok.

Gyógyszervegyész szakirány van amin belül van pár gyógyszerkészítmény technológia tantárgy, de azért ez nagyon nem ugyanaz.

Ha a másik lövésed a villamosmérnök, akkor oda menjél mindenképpen, ezerszer jobbak a villamosmérnökök és gépészmérnökök lehetőségei mint a vegyészeké, az info mérnököknél pedig határ a csilalgos ég.

Főleg külfüldön sokkal könnyebb lenne a meló találás villamos/gépészmérnökként.

2011-ben végeztem gyógyszeripari szakirányosként.

Jelenleg a vegyészmérnöki alapképzésen (BSc) a hallgatók a gyógyszeripari szakirányt választva ismerkedhetnek meg válogatott hatóanyagok gyártástechnológiájával, a leggyakoribb szintetikus átalakítások kémiai és technológiai alapjaival, ill. a jellemzően fizikai, fizikai-kémiai átalakításokat alkalmazó készítménytechnológiai műveletekkel, amelyek a beadható tabletta, kapszula, infúzió stb. előállítását teszik lehetővé.

A VBK a gyógyszeripar kiemelt hazai szerepének köszönhetően gyógyszer-vegyészmérnöki mesterszakot (MSc) indított és továbbra is indít a vegyészmérnöki szak mellett, amelyen kétféle szakirány választható. A Szintetikus szakirányon a gyógyszervegyületek előállítása mellett további szerves kémiai átalakításokról lehet előadásokat hallgatni (pl. biokatalízis, foszforvegyületek kémiája).

A Készítménytechnológia szakirányon a hatóanyagok formulálásának, célbajuttatásának hagyományos és modern eljárásait, továbbá az anyagok/termékek jellemzéséhez használatos analitikai módszereket tanítják. Diploma- és TDK-munka keretében hasonló témában lehetséges a kutatás is. Fontos még tudni, hogy a készítménytechnológia szakirány is lehetővé teszi az alapvető szintetikus MSc ismeretek elsajátítását és vica versa.

Tehát akkor a gyógyszertechnológiával és készítménytechnológiával kapcsolatos tantárgyakat valamennyire szeparálták és kinevezték ezt egy új, gyógyszer-vegyészmérnök MSC-n belüli szakiránnyá?

Ha ez így van, ez nagyon cseles kis oktatásfejlesztés:)

#8 kérdésére:

Nem erről van szó. Az utóbbi években több új, gyógyszeriparral és szerves kémiával foglalkozó tantárgy indult, amelyek egy része a készítménytechnológia, másik része a szintetikus szakirány tantervébe épült be. A szakirányok szétválasztását talán az indokolja, hogy az utóbbi években jelentősen növekedett a készítménytechnológia iránt érdeklődő hallgatók száma, és a két tudományterület (szintetikus és formulálás) közt viszonylag nagy a különbség. Ilyen módon a gyógyszerészeti tudományok iránt érdeklődő hallgatók úgy hallgathatnak több tárgyat ebben a témában, hogy a szerves kémiával foglalkozó óráik száma kevesebb.

Természetesen szabadon választva felvehetők más szakirányok tárgyai is, mint eddig.