Pszichológus szeretnék lenni, de sok helyről hallom, hogy szerintük rossz döntés, mert éhenhalós, nagyon drága, úgy sem lesz munkám, stb. Szerintetek ez így van?

Bármi is szeretnél lenni, az emberek 70%-a úgyis azt mondja majd, hogy hasztalan, ne csináld, nem lehet belőle megélni. Kivétel a mérnök és az orvos.

Ne hagyd, hogy demotiváljon bárki is ilyen dolgokkal. Váltsd valóra a saját álmaidat és élj úgy, ahogy szeretenél és ahogy el tudod magad képzelni 20 év múlva is.

Valóban nem egyszerű a képzés, és nem feltétlenül alaptalan az, amit sok helyről hallasz. Persze kicsit el van túlozva. Először is, van olyan területe a pszichológiának, illetve el lehet jutni arra a szintre, ami esetén igen sok pénzt lehet keresni. A legtöbb iránya sajnos nem erről szól, mivel sokszor közalkalmazotti, vagy pedagógus bértábla szerinti a fizetés. De nem csak ez létezik, és persze ez sem "éhenhalós". Van túlképzés, de ha ügyes vagy, érdekel stb., akkor ebből nem lesz gondod. A nagyon drága sem feltétlenül igaz, csak bizonyos területein. Az alap- és mesterképzést meg tudod csinálni államilag támogatottként, utána pedig a szakképzések, illetve a kötelező terápiára járás az, ami drága, de ez sem szükséges minden területre, amelyikre meg igen, ott meg ez van, bírni kell. Emellett már amúgy is kötelező dolgozni, tehát valahogy meg lehet oldani. Rengetegen megoldják.

Ha terápiával akarsz foglalkozni, akkor lényegében igaz a mondás, hogy csak akkor kezdj bele, hogyha kb. 30 éves korodig van stabil anyagi támogatásod. Ez sajnos ilyen, Utána viszont meg tud térülni.

Én azt tanácsolom neked, gondold át, van-e már most elképzelésed arról, milyen területe érdekel a pszichológiának, és jól nézz utána, ez mivel jár a képzés, és más dolgok szintjén. Ha gondolod, szívesen segítek is ebben. Mert ha rákészülsz ezekre a dolgokra, kevésbé érhet meglepetés téged, és könnyebben végig is tudod csinálni tudatosan építkezve és odafigyelve mindenre. Mert pl. bőven vannak olyanok (nekem is voltak ilyen szaktársaim), akik kitalálták a gimiben, hogy ők pszichoterápiát akarnak majd tartani, eljöttek az egyetemre, és azt hitték, hogy az alapképzés végén már dolgozhatnak is, vagy legkésőbb a mesterképzés után nyithatják a magánpraxist. Hát nagyot koppantak, többen csúsztak, abbahagyták, választottak mást. Ha tájékozott vagy, könnyebben veheted az akadályokat.

Na de a lényeg az, hogy a hivatástudat megléte elengedhetetlen. Ha ez megvan, akkor nem annyira vészes a dolog, és lehet sokra vinni, sikeresnek lenni a szakmában. Bár ez pont egy olyan terület, ahol a sikeresség elég relatív, és sokkal fontosabb az, hogy szeresd csinálni.