Gyógypedagógusok! Hogy döntöttétek el hogy ezt a szakmát választjátok? Én ez szeretnék lenni már régóta, de mindenki mondogatja hogy nem fogom bírni lelkileg, ki fogok készülni a sok sérült gyerektől stb. Kezdik elvenni a kedvem az egésztől.

Én látássérültekkel foglalkozom, és egyáltalán nem készít ki.Inkább feldob, hogy tehetek értük valamit.

Szia! Anyukám már több, mint 30 éve a szakmában van, és elég jól bírja. Ő mozgásórákat tart ezeknek a gyerekeknek. Igaz, sokszor fáradt, de szereti. Szerintem csak elhivatottság kérdése. Ha a közeledben van gyógypedagógia, kérd meg az igazgatót, hogy engedje meg, hogy hadd nézhess be pár órára, mert érdekelne. És meglátod, mennyire érintenek mélyen az ott látattak! Sok sikert!

Én értelmi sérültekkel/autistákkal foglalkozom. És mindenki ugyanezt mondogatta nekem is, ha szereted őket és elhivatott vagy nem fog kikészíteni, fáradt leszel, mert folyamatos karbantartást igényel majd a tudásod, mindig nyugodtnak kell lenni,mindig mosolyogni, és mindig ezer felé figyelni. De ha szereted és akkor hidd el, hogy élvezni fogod a dolgot.

A sérült gyerekek is gyerekek (csak mások, mint a többség), és a gyógypedagógus is pedagógus. Mit szólnának ugyanezek az emberek, ha tanári szakra mennél?

Azt már felejtsd el, hogy magatehetetlenek nem azok, csak kicsit bonyolult számukra ez a világ, a te dolgod, hogy megtanítsd őket élni bennük. Hogy mennyire megterhelő azt pedig csak te tudhatod, ezt szerintem mindenkinek magának kell éreznie.

Szia, én már sokszor találkoztam különböző típusú fogyatékosokkal, és utánaolvastam, sokat foglalkoztam a témával. Megszoktam, hogy nem minden ember lát, hall, nem mindenki tud járni, vagy beszélni, vagy vannak, akik felnőttként is gyerekek maradnak, és hogy vannak, akiknek idegen ez a világ. Már nem ijedek meg tőlük, és nem sajnálom le őket, hanem el tudom fogadni mindegyiküket.

Az emberek azért szoktak sajnálkozni, mert valahol magukat képzelik a sérült helyére, és úgy érzik, hogy nem tudnának úgy boldogulni. Pedig ha úgy esne, akkor tudnának rajtuk segíteni, és éppen a gyógypedagógusok azok, akik segítenének az adott állapotból a lehető legtöbbet kihozni. Fogd fel így, és akkor majd nem fog szíven ütni a sérült gyerekek látványa, mert tudsz majd segíteni rajtuk.

Szia! Ha gondolod, válaszd a tanulásban akadályozottakat. Rajtuk külsőleg nem veszel észre semmit, csupán enyhe értelmi fogyatékosok.