Tudtok a molekuláris bionikai mérökjöz hasonló szakot?

Nem érdemes itthon ennyire specifikus szakot végezni. Sok olyan ember van, aki vagy nem a szakterületén dolgozik, vagy a szaktudásához képest alulfizetetten, vagy ha minden össze is jön, akkor is nagyon helyhez kötött lehet a munkád.

Talán annyiban jó egy ilyen szak, hogy kis évfolyamon könnyű a kapcsolatépítés, de ettől eltekintve érdemesebb egy általánosabb alapszakot elvégezni, onnan akár még később is visszakanyarodhatsz erre a pályára.

Vegyész, vagy infós pályát válassz, hacsak nem komoly az elhatározás.

1#

Nem vagy tisztában akkor mit tanítanak ezen a szakon :)

Ez pont egy nagyon nem specifikus, általános mérnöki BSc, inkább egy mérnök infó, de kiégészítve komolyabb általános term.tud alapokkal... ha programozóként egy biotech céghez kerülnél, akkor ne reszkess egy génmanipulált vírusos egértől, vagy tudd mi az az endoplazmatikus retikulum.

A programozást pont annyira meg lehet tanulni, (PPKE-n) mint egy infó szakon, hogy egy vegyésszel szemben 10x nagyobb igény legyen a munkádra. Ha nem akarsz 3.5 évig csak kocka tárgyakat tanulni, vagy ha full nem érdekel a vegyészet, vegyipar.. akkor ez a te szakod. Biomérnök, vegyész, biológus egy for ciklust képtelen megírni, egy infósnak meg nehézséget jelent a term. Tud rész elsajátítása, ha semmi ilyen tárgya nem volt. Bár utóbbi útközben felszedhető munkában, az IT,mérnök,matek rész az nem.

Egyébként még mindig csak pár évfolyam végzett MSc-n szóval semmi értelme messzemenő következtetést levonni. Aki nem a szakterületén dolgozik, az 90%-ban a saját hibájából teszi ezt, mert egyetemen nem építette ki a megfelelő kapcsolatrendszert, vagy nem dolgozott saját témákon, csak átcsúszott egy gyenge kamuszakdolgozattak. Mindenki más akit ismerek a helyén dolgozik... csak annyit kell felismerni, hogy ez egy mérnök infó szak. A tapasztalat nagyrészét munkában és kutatásban szedjük össze, amiért bizony harcolni kell, és több évig is akár ingyen bejárni a laborba és csinálni a munkát. Ez nem olyan szak, hogy megkapod az MSc diplomát és azonnal felvesznek kutatónak egy cég hi-tech laborjába 500.000 nettóért.

Viszont ha PhD mellett keményen dolgozol, postdoc-ként bárhol a világon megfizetnek majd.

Azon kívül amit olvastam róla nem ismerem a szakot. Csak azt mondom, hogy én nem mennék egy ilyen kiforratlan, rétegszakra. Azért sem, mert ez egy nagyon helyhez kötött szakmának tűnik. Lehet, hogy Bp-en van néhány hely annak az évi 1-2 tucat végzettnek, de mi van, ha valakinek máshogy alakul az élete?

Hacsak valakit ez kifejezetten nem érdekel, az szerintem jobban jár egy infós szakkal, mert tágabb területen tud majd elhelyezkedni. A vegyészmérnököt csak udvariasságból írtam, nekik sem leányálom ma normális munkát találniuk.

Az oktatási rendszer angy hiányossága, hogy nincs minden mérnöki szakon átfogó prog alapozás (nem csak maszatolás), de én továbbra is úgy látom, hogy furcsa dolog ilyesmiből BSc szakot kreálni.

Engem például nagyon érdekelne a mechatronika, vagy az eü. mérnöki képzés, ha biztosan tudnám, hogy van rá itthon igény, a cégek/fejvadászok ismerik, és ha a tananyag kiforrott lenne.

Talán nem vagyok egyedül, ha azt mondom, hogy ezeknek a hibrid szakoknak 10-20 év múlva lesz csak komoly létjogosultsága, de szívesen meghallgatom az érveket.

Saját tapasztalatot tudom elmondani... utóbbi 2 2,5 év alatt pont 5 kutatócsoporttal kollaboráltam. (Utolsó félév MSc-n vagyok már majd PhD jön). Főleg neurobiológia volt, erősen kapcsolódva az ideg-gép interfészekhez, mint agyi implantátumok elektrofiziológiai megoldásokkal, vagy optogenetikával. Ezek a tapasztalatok, bár kutatással kapcsolatosak, ipari vonatkozásaik is vannak. Több szabadalom pl. Ami a lényeg: A kutatás során elég könnyen bele lehet kerülni a cikkekbe bionikusként, mert - én sem számítottam rá - de elképesztő igény van olyan IT irányultságú emberekre, programozókra, akik segítenek a kutatatóknak, vagy maguk is azt csinálják. Ilyen módon szó nélkül felvesznek olyan témákra is, amikre 10-en állnak sorba orvosi, vegyész, biológus szakokon. Mert egy kísérletet bárki el tudt végezni, igazából csak monoton robotmunka és kézügyesség egerekkel dolgozni, vagy nanoliteres vírusokat méricskélni, vagy mérni egy 500 milliós kétfoton mikroszkóppal. Viszont az ehhez való kutatói szoftverek, amik image és signal processinggel vagy automatizálással, gépi tanulással foglalkoznak, azokhoz csak kevesen értenek.

Ilyen módon, az ország összes laborjába be lehet jutni, ha feltudsz mutatni valami releváns dolgot amit eddig csináltál. Tisztán infósként szerintem nagyon könnyű eltávolodni a biológiai részként, mert kiszorítja az agyadból ezeket a sok szakspefikus infós tárgy.

Miközben nálunk is volt kb 7 féle prog tárgy, amik inkább gyakorlati tudást adtak... ha pl valaki image processinggel akar foglalkozni, az lazán megteheti... úgy sem a tárgyak alatt tanulod meg ezt, hanem saját magad + a konzulensek, senior fejlesztők szakértelmén át. Pl valaki deep learninggel akar foglalkozni, ami nagyon menő IT téma, akkor simán megteheti.

Ennek ellenére, mivel én is bio-programozóként dolgozok, kutatócsoportokban, nem érzem hátrányát a sok hardcore infós tárgynak. Helyette voltak mindig érdekes tárgyak, kémia,sejtbiosz, neurbiosz stb amik miatt nem vesztettem el a biológiai érdeklődésemet - és nem halt bele senki.

A munkám során rendszeresen szemezgetek a biológiai és IT emlékeimből, amik rámragadtak. Emiatt sokkal szélesebb látókörrel rendelkezem (nem nagyképűségből), mint a tisztán IT kollégák. Bizony együtt kell dolgozzak tisztán szoftverfejlesztőkkel, és sokszor nehéz a kommunikáció :D ... ezért nagyon örülök, hogy nem mentem IT-snek. Mégis teljes értékű programozónak számítok, ha úgy vesszük. Bár még azért junior szinten. Ha át kéne menjek klasszikus objektum-orientált Java fejlesztőnek, akkor rövid tanulás után megtehetném és már lenne egy 300< nettós állásom. Eszméletlen nagy szakember hiány van, tehát ha valakinek nem jön össze a kutatás, vagy az ipar, az menjen programozónak. Akár egy Nokiához elmegy szakmai gyakorlatra aztán van melója.

A kutatás nehéz, és nem hoz hirtelen milliókat, ez tény. Iszonyú küzdelmes az első 5 év. Viszont ha résztvesz (bioszoftverfejlesztéssel pl) az ember kutatási projectekben, akkor társszerzőként ott lesz a neve akár Nature, Science cikkekben is. Ami növeli az impact faktorodat, és PhD után bárhol a világon lehetsz kutató fejlesztő mérnök egy jó IF-el. Ha valaki érző robotkart akar a DARPA-ban fejleszteni, vagy tumorkereső nanobotokat, netán vakoknak való látóimplantátumot az csak így juthat ki USA-ba, postdoc-ként.

Egyszerűen csak 10 éves periódusra kell tervezni, nem pedig a klasszikus pályaív: 3.5 egyetem, aztán asszisztens gagyi fizetéssel/ junior, senior stb. Időben és helyben is sokkal nagyobb távolságokban kell gondolkozni.

Egyszerűen csak tisztázni kell az embernek mit akar... egy tisztességes és biztos állást egyetem után, akkor nehogy ide jöjjön :D

Ha álmokat kergetni sok-sok kitartással, akkor ez a legjobb szak :)