Milyen tanulási technikát érdemes kialakítani egyetemre?

Szerintem ez nagyon egyènfüggő.

Nekem az vált be, hogy kijegyzetelem a kötelezőket, a hangsúlyos tárgyak kötelezőit mindenképp. Sokkal jobban tudok a saját jegyzetemből tanulni, mint bárki máséból.

Plusz én igyekszem évközben is rendszeresen tanulni, hogy ne legyen annyira megterhelő a vizsgaidőszak. Nekem segítség, ha egyszer évközben már végigértem nagyjából az anyagon.

De tényleg mindenki más.

A tananyag jellegétől függ. Másképp tanulok arra a tárgyra, ahol tudom, hogy fogalmakat, definíciókat vár a tanár és másképp arra, ahol van egy több száz oldalas kötelező, amiből kell tudni pár alapfogalmat, meg az adott elméletek működését és bizonyos folyamatokat. Sajnos nem jogon tanulok, hanem pszichológián, így kicsit más az anyag, de van pár jogra járó jó barátom, sokszor látom őket posztolgatni is jegyzeteket, ilyesmiket. Ők úgy csinálják, hogy különböző színekkel (szövegkiemelő) teremtenek rendet az adott törvényben, sok alpont van úgy is, sok kivétel van, ezeket más színnel jelölik... Viszont náluk és nálunk is sok a konkrét eset, szerintem ilyeneket érdemes mindig az adott tárgyhoz, anyaghoz keresni vagy kitalálni.:) Az asszociációk aranyat érnek.:) Viszont biztos vagyok benne, hogy tanulás közben, ha nem magolod, benned is felmerül egy csomó kérdés majd, hogy oké, oké, érted te, de mi van akkor, ha valakinél ez vagy az történik, arra mi vonatkozik? És akkor aköré jobban tudod már szervezni az infót.

Én sosem tudtam magolni, sem időre tanulni, vagyis tudtam (ki ne próbálna meg megtanulni 100 oldalat egy nap alatt az utolsó percben ifjú titán korában?), de nagyon labilis, könnyen összekuszálható tudásom volt a témában. Nekem minden jelenlegi eredményem és tudásom kulcsa a spéci technikák helyett a motivációmban és az időbeosztásomban gyökerezett... Mikor úgy tanultam, hogy a fejemben a "mi a f..nak ez" címkét kicseréltem "nézzük meg, mi a f...ra lehet ez jó"-ra és kerestem tanulás közben a logikai kapcsolatokat, párhuzamokat, a felmerülő kérdéseimre a magyarázatot... Mikor nem fogadtam el, hogy valami úgy van, ahogy, csak akkor, amikor számomra logikusnak tűnt és nem, vagy csak minimális logikai lyuk volt a sztoriban. Ezt nem lehet úgy, hogy valaki pánikolva és szervezetlenül tanul. Nálam ez csak úgy működött, hogy tudtam, hogy még bőven van időm másnap is rá, beosztottam magamnak előre egy napra az értve elolvasható anyagmennyiséget órára pontosan és rászámoltam még 2 napot. Mindig így mentem vizsgára az utolsó bukásom óta (az elég nagy pofon volt nekem) és mindig nyugodtan mentem be a terembe és jöttem is ki.

Szóval sajnálom, technikákban nem vagyok annyira jó, mert az nagyon tárgy/anyagfüggő, sőt, személyfüggő is (nekem nem jó a fotografikus memóriám, hallás alapján meg mégpocsékabb vagyok, ellenben ha közben dolgozhatok az anyaggal vagy mozoghatok, minden megmarad). Viszont úgy fogalmaznék, hogy ha tudod magadat motiválni és be tudod osztani az idődet (egyikhez sem kell különleges képesség, csak gyakorlás és kutakodás a témában), akkor megnyerted az egyetemista évek összes küzdelmét.:))