Én azt gondolom, hogy ideális lehet számomra az élelmiszermérnöki, biomérnöki, vagy vegyészmérnöki pálya, szociális fóbiásként. Jól gondolom, vagy tévedek? Ha tévedek, akkor miért?

Tökmindegy mire mész, egyetemre legalább 5 évig be kell járnod ahhoz hogy bármilyen diplomát szerezz és azzal tudj munkát találni.

Egyetemen meg már az első nap észre fogod venni hogy nem tudsz elvonulni az emberek elől. szak függő, én biológián vagyok, vannak átfedő tárgyaim és igy előadásaim is a biomérnökökkel. Van hogy 250-en vagyunk egy teremben.

Vagy amikor be kell menni ügyet intézni Tanulmányo Osztálra, vagy Hallgatói Önkormányzatra, akkor is eléggé nagy tumultus tud lenni.

Ne az életedet idomítsd a lelki betegségedhez, hanem a betegségedet orvosold.

Egyébként én láttam már az egyetem kutatólaborjait, meg az azok melletti irodákat.

Kb mindegyik átlagosan 6-12 négyzetméteres kis szoba, tele szekrényekkel, asztalokkal, számítógépekkel, aktákkal, mindenfélével, és ezekben dolgozik legalább 2-3 ember. Szóval ott se az van hogy tök egyedül fogsz kutatgatni, vagy ha cégnél dolgoznál akkor se lennél egyedül.

Sőt, cégnél még ott van az a faktor is hogy kitúrhatnak, ha nagyon nem vagy csapatjátékos.

Nővérem biológusként dolgozik egyetemi klinikán. Ahol biomérnököket, vegyészeket is felvesznek.

Őt pont azt zavarja, hogy nem igazán van együtt működés. Hanem mindenki szépen el van, megcsinálja a feladatait a munkahelyén, aztán megy haza. Keveset beszélnek közben.

A gyakorlatokon nincs sok diák, mert kevés főre vannak hírdetve.

Az előadások pedig nem kötelezőek, ezért a 200-ból van olyan is, hogy 3 ember jelenik meg:D

Biomérnök hallgató DE 20L