ELTE és BME fizika szak, ill. BME villany szakon mennyire kell matekot és fizikát tanulni?

"ennyire értéktelen a fizikus diploma"

Dehogyis értéktelen. Sőt! Nagyon is értékes végzettség. A fizika maga a világ, amely körülvesz, a matematika pedig az a nyelv, amely ezt a világot leírja.

De ennyi ésszel biztos, hogy egyetemre akarsz menni?

@Fizikakedvelő: felmész a professionre vagy a linkedinre >> mérnöki állások >> megnézed, milyen gyakorlatot kérnek

Igen, 90%-ban van tesztfeladat.

Szívesen.

#10 Estádio de Felchút nevű felhasználó válasza:

„Orosz Tanár urat példaként bedobni gonosz volt :D” A fizikushallgatók közt ennek a hangerőnek a töredékét sem használta.

„Legendás az Öreg, de az vele a baj, ami az oktatók 99%-val. Elvan a maga kis világában, az akadémiai szféra nagyon fekszik neki” Nem is kell. Neki nem az a dolga, hogy „használható” tudást adjon, hanem olyan eszköztárat adjon a fizikushallgató kezébe, amivel új területeket tárhatnak fel, és amivel a majdani villamosmérnök megértheti, hogy az amit a fizikus a kezébe ad, az hogyan ültethető át a gyakorlatba.

„nem filozofálgató tudósok.” Orosz nem filozofálgat, ezt – mint haszontalant- elveti: https://www.youtube.com/watch?v=jdwQTvOUDTw

„nyögd be, hogy én nem tanultam szaktárgyakat, mert úgyis változik egy év múlva, de egy délután alatt majd megtanulom” Ostoba hozzáállás lenne. Ahhoz, hogy az egydélutános vagy egyhetes tanulás meglegyen, kellenek az Orosz-félék által adott elméleti alapok, különben nem tudja az új tudást felszívni a mérnök. Nem az az 5000, aki a gyártásfelügyeletet végzi az IBM-nél,hanem az az 50, aki gyárthatóvá forgatja át azt, ami a Phys Rev. Lettersben megjelent.

„Szóval tetszik, nem tetszik, az egyetemnek lassan SEMMI köze nincs már a való élethez.” A kutatóegyetem az ipar előtt jár. Sok úm. csak oktató egyetem követi azipart, hiszen azt oktatja, ami már létezik, hogy legyenek hozzá megfelelő „szakmunkások”. Ez utóbbi egyetemek feladata olyan emberek kiképzése, akik rövid idő alatt továbbképezhetők a vállalat saját belső képzési rendszerében/a napi munka során.

„Nem kell kitalálnod a képletet, nem kell levezetned” Az említett 5000 talpas mérnöknek nem kell. Annak a másik 50-nek viszont igen. Kicsit át kell alakítani a képletet. hogy amit a fizikus 2 sorban lett egyenlettel, az hogy an lesz az ipari szabványban 10 betűs egyenlet a tűrések miatt.

Kérdező:

"ennyire értéktelen a fizikus diploma" Nem az, de még nem érted, mire való a fizikus, és mennyi kell belőlük stb.

A fizikusképzést jelentős túltervezéssel kell kialakítani, mert pl. az én évfolyamom 48 emberrel indult. Ebből 6 elhagyta az első év végégig (fizikatanár, gépész PhD stb. lettek később). 16 végzett 5 év alatt, 16 a következőben, a többi 7-10 alatt vagy nem végzett.

A legjobbak (az összes harmada-fele) doktorálni kezdtek Magyarországon vagy külföldön, mások rögtön közalkalmazott kutatók lettek valahol, kb. harmada azonnal valahol a szoftverfejlesztésben állt munkába.

A doktorált fizikusok fele

- vagy a kutatói munka adminisztrációs terhei/pénzügyi korlátai miatt (nem csak itt, de főleg, hanem külföldön is) vagy a családalapítás költségei miatt

- vagy 1. pénzügyi cégeknél (Morgan Stanly, MSCI stb.) lesz kockázatelemző sok-sok programozással nyakonöntve vagy 2. szintén szoftverfejlesztő lesz (pl. Mathematica, Matlab) vagy 3. esetleg cégnél (pl. Semilab, Samsung stb) lesz „kutató”.

Kollégám és a férje is nem egy olyan előadást láttak fizikus konferencián, aminek a végén az előadó megköszönte a figyelmet, és elbúcsúzott a kollégáktól, hogy ő 2 hét múlva/ elsején a Citibanknál/Morgan Stanleynél/stb kezd. Ők olyan 500.000 nettóval kezdenek, de inkább a millióhoz közeli a fizetés. Ezek a „fizikusok” alkotják meg a bankoknak és főleg a nagy kockázatkezelő alapoknak a modelleket az elsődleges, másodlagos, n-edleges ingatlanhitel piacra, amit a közgazdászból/könyvelőkből lett igazgatótanács vagy megért vagy nem. Utóbbi esetben lesz a 2008-as ingatlanhitel alapú gazdasági válság.

Tehát kb. a fizikushallgatók 80%-a végez fizikusként, és annak kb. 50%-a doktorál, aminek kb. 50%-a marad kutató. Kb. minden ötödik. A kutatóintézetekben elvétve vannak nem doktorált kutatók. Egész egyszerűen azért, mert vannak pénzek, amire csak doktorival lehet pályázni, stb.

Nem tudom, mennyire vagy penge matematikából és fizikából, de ha velem együtt nem versenyeztél középiskolás korodban, hanem csak „jól ment” és „tetszett”, akkor 99%, hogy te nem vagy igazán fizikusalkat, és a fizikusság inkább egy vágy, mint egy kinézett „álom”/életpályalehetőség nálad.

A megjegyzéseid az okosságodat nem mutatják, de éretlen/tájékozatlan személyre utalnak. Javaslom, keress meg egy fiatal fizikus kutatót vagy hallgatót a magyar Fizikus Hallgatók Egyesületén keresztül vagy más módon, és beszélgess el vele, milyen volt ő középiskolásként, és milyen volt az egyetem. Ha mégis fizikus szakra mész, sok sikert! Ha kiderül menet közben vagy még most, hogy nem a te utad, akkor sok felesleges kudarcélményt megspórolsz vele.

#15:Az igazi mérnöki munkához kell fizika és matematika is. Amihez nem,azt csak mérnöki munkának csúfolják. Ezt megtanultam,ugyanis én kérdeztem ezzel kapcsolatban. Nem szabad összekeverni a mérnöki munkát azzal,amelyet mérnöki munka néven hirdetnek meg. Utóbbi egy jóval tágabb halmaz. Ezt fontos elkülöníteni,hiszen akkor az ember azt gondolhatná,hogy az elmélet hasztalan. Pedig valójában az az időtálló és nem a gyakorlat. S ebben igaza van Orosz Lászlónak. Nem szakmunkásokat akarnak képezni,hanem mérnököket.

[link]

Itt olvasd egy a gyakorlatorientált egyetem részt.