A műveltség és olvasottság tényleg kezd egyre inkább a süllyesztőbe kerülni? Ha igen, az tényleg rosszat jelent, vagy csak túl van lihegve?

Minden érmének két oldala van. Én személy szerint 39 éves fejjel egyre inkább azt látom, hogy manapság a fiatal, gimnazista korosztály alapműveltsége a nullához konvergál. Ez nem feltétlenül jelent rosszat legalábbis az én szememben biztos nem. Próbálok nem ítélkezni és az ő szemükön keresztül látni a világot. Engem természetemnél fogva érdekel a történelem és a művészet például, ezen felül természettudományos végzettségem van, így ehhez értek a "legjobban". A kérdés az, hogy szabad-e hibáztatni a mai 14-25 közötti fiatalokat azért, mert ők másban jók és már nem nagyon mutatnak érdeklődést azon dolgok iránt, amit egy korombeli műveltségnek könyvelne el. Én abban az időben a fél karom odaadtam volna, ha olyan idegen nyelv tanulási lehetőségeim lettek volna mint ma nekik. Az is kétségtelen, hogy a mai technológiákban sokkal jártasabbak és ahogy mondani szokás, ők hordozzák azt a tudást, ami a jövőt fogja építeni.

Szerintetek ez lehetséges az alapműveltség hiányában? Ki fogja tovább adni azt a sok tudást, amit az én fiatalkoromban még illett ismerni, de ma már nem annyira? Lehet, hogy írnak 4-es meg 5-ös töri és irodalom érettségiket, de pár év múlva azt sem tudják, mik voltak a tételek. Ez lenne a fejlődés természetes velejárója? Végül is, ha bárminemű információra van szükségünk, csak pár kattintás és a világ szinte minden elérhető tudása elénk tárul.

Más kérdés persze, hogy bizonyos körök felett már egyfajta íratlan szabály és elvárás az, hogy az embernek minden téren legyen egy felületes tudása és minden beszélgetésbe be tudjon kapcsolódni.

Mind az én korosztályomat, mind pedig a szóban forgó korosztályt kérdezem: Mi erről a véleményetek?