Amikor egy tárgyból csak egy darab van, azt miért hívják szemnek?

Báttya ma megismerkedett a többértelmű szavakkal.

Tehát akkor azt a mondást, hogy "vak tyúk is talál szemet", eddig úgy értelmezted, hogy van egy szem nélküli vak tyúk, aki csak úgy talál egy szemgolyót a földön? Vagy mi?

#3 Na, akkor csak tudod te, hogy léteznek kétértelmű szavak. Meg azt is, hogy a "szem" szó is kétértelmű. És még azt is tudod, hogy jelenthet látószervet is, meg gabonaszemet is.

Akkor mégis mi a fene értelme van ennek a kérdésnek?

Bocsi, nem akarok kötekedni, de kétértelmű mondatok léteznek, kétértelmű szavak nem, csak többjelentésű. Miért nyúl a nyúl?

Az magyar nyelvi sajátosság, hogy a páros szerveinket nem többes számban használjuk. (erőltetett) tükörfordításban sok nyelvben szemek, fülek, lábak, mellek. De pl. a nadrág is nadrágok.

Ha a fejünkön lévő szemeket hívhatjuk szemnek, akkor miért ne mondhatnánk az egy darab almára is, hogy egy szem alma?

A formális logika egyébiránt gyakran fejre áll, hiszen a járműre is felszállunk, noha nincs szárnyunk. Nagyon sok ilyen van.

"Az embereknek is és az állatoknak is két szemük van."

Ezért nem két szem dió egy dió, hanem csak egy.